Századok – 1965

Közlemények - Bajcsy-Zsilinszky dokumentumok (Közlik Pintér István és Rozsnyói Ágnes) 172

178 BAJCSY-ZSILINSZKY" DOKUMENTUMOK 186 országgal ós Bulgáriával is. De ez a szövetség egyfelől inkább ténybeli, mint jogi, másfelől nemzetközi jogilag zavaros és bizonytalan alapokon nyugvó. Mindenekelőtt: Horvátország és Szlovákia nem tekinthetők önálló államoknak, hiszen a harmadik birodalom ún. pártfogása alatt állanak, Szlovákia jogilag kölcsönösen elismert módon. De a szövetségi rendszer jogi tisztázatlanságára vall Bulgária ama különleges helyzete is, hogy nincsen hadiállapotban Szovjet-Oroszországgal, aminthogy maga Japán, a három nagyhatalom egyike, sincsen! Ez viszont egyik erős közvetett bizonyítéka annak, hogy jogilag Magyarország sem tartozott volna háborúba lépni Szovjet-Oroszország ellen, annál kevésbé Jugoszlávia vagy az Egyesült Államok ellen. Egyébként a Bárdossy-kormány sem, kifelé — tudtunkkal — sohasem, állította, hogy szövetségi kötelezettségből vállaltuk hadbalépéseinket. Emlékezetünk szerint a kassai bombázás máig felderíthetetlen tényévél?* a bolsevizmus ellen való küzdelem erkölcsi kötelességével okolta meg hadbalépésünket. Az első: a nemzetközi gyakorlattal — különösen a mostani világháborús konfliktus gyakorlatával — vajmi nehezen összeegyeztethető, túlságosan apró ok, főleg a maga egyszeri voltában, ahhoz, hogy lelkiismeretes mérlegeléssel egy ország hadüzenetét vonhassa maga után; tisztázatlansága miatt meg éppen egyedülálló casus belli az új világháború történetében. A második: nagyon is gyönge „erkölcsi" jellegű casus belli, melynek kockázatát, különösen egy kisebb nemzet, nem veheti magára, józanul. A harmadik: egy gyönge nemzedék vadonatúj a Magyarország egész történelmével, állami életének ós hivatásának értelmével szöges és kiegyenlíthetetlen ellentétben álló politikai babonára alapozott még gyöngébb „erkölcsi kötelesség". íme: egy bizonytalan eredetű bombázás, melyről még azt sem tudjuk, valóban szovjetorosz repülők követték-e el; egy világnézeti szempont és egészen bizonytalan „erkölcsi kötelesség" elébetétele a legősibb magyar külpolitikai elvnek, a „non agressio"-nak, de egy nagy politikai érdeknek is, hogy Erdély visszaszerzéséhez megszerezzük az orosz jóakaratot; és egy babonából eredő szolidaritási frázis: iszonyú háborús kockázatunk vállalásának rozoga és háború történetében szokatlan, a magyar históriában egyedülálló politikai alapja és lelkiismeretlen, államférfiatlan, értelmetlen megokolása. Mátyás király a magyar nemzeti nagyhatalom teljében, az akkori Európa első katonai hatalmaként, sem volt hajlandó többet vállalni a kereszténység védelmében az ottomán világbirodalom ellen, mint a maga birodalma határainak védelmét. Csonkamagyarország ellenben elküldötte a maga hadseregének tekintélyes hányadát, fegyverzetének több mint a felét, de még így sem tökéletes felszereléssel, a Don vonalára. Fájdalom, a casus belli politikai értelmetlensége és könnyelműsége nem gyöngíti háborúba lépéseink jogi érvényességét. De már a jogi érvényesség kérdéséhez tartozik az a másik tény, hogy a hadüzenetek, illetőleg hadbalépési nyilatkozatok az élő magyar közjog szellemével és betűjével ellentétben történtek. És az a harmadik tény, hogy a politikailag gyöngén megokolt, de közjogi érvényességükben is hiányos hadüzenetek mögött ott van a magyar államférfiak gyarlóságával legalább is egyenlő súlyú okként: a német nyomás. A német nyomás kétségtelenül közvetlen és túlnyomó oka volt Jugoszlávia ellen való katonai föllépésünknek. Azzal, hogy a magyar miniszterelnök, Teleki Pál, tudta és beleegyezése nélkül a német csapatok átlépték a magyar határt, Jugoszlávia ellen való hadbalépésünk nem is történt közvetlen német nyomásra vagy felszólításra, az viszont kétségtelen, hogy Magyarországra mind belpolitikai, mind külpolitikai vonatkozásban igen erős állandó német hatalmi nyomás nehezedett a háború kezdetétől fogva, sőt már előbb is. S ha a Szovjet-Oroszország ellen megindult német támadás idején nem is jelent" Ismeretes, hogy a kassai provokatív bombázást német repülők hajtották végre a magyar és német vezérkar együttműködése alapján, hogy ürügyet szolgáltassanak Magyarország hadbalépésére. Bárdossy miniszterelnök a kassai repülőtér parancsnokától pontos tájékoztatást kapott a provokatív bombázásról, ennek ellenére ezt használta fel a hadiállapot bejelentésére. Bajcsy-Zsilinszky nem tudhatott a történtekről, de mint a fenti sorokból kiderül, ő is kételkedett a szovjet repülőgépek bombázásának valószínűségében.