Századok – 1965
Közlemények - Bajcsy-Zsilinszky dokumentumok (Közlik Pintér István és Rozsnyói Ágnes) 172
178 BAJCSY-ZSILINSZKY" DOKUMENTUMOK 185 örökbarátsági szerződést, az egyik szerződő fél állami összeomlása miatt, legalább ennek a szerződésnek szellemében történjék a megszállás és a visszacsatolandó területek igazgatása. Érvelése nyilvánvalóan a legkisebb hatást sem tette a miniszterelnökre. A megszállás is, Bácska katonai, sőt később polgári közigazgatása is, a legrikoltóbb ellentétben törtónt mindazzal, amit képviselőtársunk tanácsolt. Bárdossy egyébként mind a délvidéki akcióval, mind a későbbi hadbalépési kormánynyilatkozatokkal a Szovjetunió, majd az Északamerikai Egyesült Államok ellen, egyszerűen túltette magát a magyar közjogi tételes törvények rendelkezésein, melyek — az 1920. évi I-ső tc. és az 1920. évi XVII. tc. — világosan és félreérthetetlenül előírják a hadüzenetekhez szükséges előzetes hozzájárulását az országgyűlésnek.2 2 Bárdossy kormánya vette magának a bátorságot, hogy tételes közjogi törvény ellenére, a maga felelősségére, hadat üzenjen a Szovjetuniónak, utóbb az Északamerikai Egyesült Államoknak.2 3 Mindez magán viseli az államférfiúi felelőtlenség és könnyelműség és a nemzet életét valósággal fenyegető kormányfői túlbuzgalom ismer- . tető jegyeit. Ugyanannak az elfogultságnak és túlbuzgalomnak jelentkezése ez, mint volt Bárdossy diplomáciai pályáján bukaresti követsége idején a Goga-féle paktum kierőszakolása.2 4 Gyönge nemzedék, gyönge országgyűlés is vétkes benne. Alig van példája országunk több, mi nt, ezeréves történelme folyamán ilyenmértékű államférfiúi vakmerőségnek, könnyelműségnek és rövidlátásnak, a nemzedék és országgyűlés ilyen gyöngeségének és tehetetlenségének. . . Iszonyú és mondhatni egyedülálló a Bárdossy László és mellette elsősorban Bartha honvédelmi miniszter politikai, jogi, történelmi felelőssége, a Jugoszlávia ellen indított háborútól az Amerikával való hadbalópósünk miniszterelnöki bejelentéséig. S még azon túl is egész hadseregünk mintegy harmadrészének a Szovjetunió ellen való „bevetéséig", még ráadásul megfelelő fegyverkezettség híj ján. Ugyanakkor a zsablyai ós újvidéki katonai pogromok mostanáig megtorlatlan ós jóvá nem tett bűneiért. E bűnökért a nemzet nem felelős. Azokat a magyarságtól lélekben és vérségben is idegen elemek követték el. Pártunk egyik képviselője pontos értesüléseket kapván a zsablyai vérfürdőről még az újvidéki megdöbbentő események előtt, idejében a legélesebb és legkövetelőbb formában emelte föl törvényhozói tiltakozó szavát25 — valójában egész pártunk, sőt minden jóérzésű magyar ember, a magyar milliók nevében is — szerb és zsidó honfitársaink ellen rendezett pogromok gyalázata ellen. Nem lehet vitás, hogy a délvidéki szerbek és zsidók s a zsidó munkaszolgálatosok ellen elkövetett megtorlatlan, jóvá nem tett kegyetlenkedések rendkívüli módon megsúlyosbítják amúgyis nehéz külpolitikai helyzetünket. III. Magyarország a háromhatalmi egyezmény rendszerében, nemzetközi, jogi és politikai szemszögből Semmi kétség, bizonyos fajta szövetségben vagyunk a háromhatalmakkal: a Németbirodalommal, Olaszországgal és Japánnal; sőt a hasonló csatlakozó okmány és a hasonló háborúba lépések révén papírforma szerint Romániával, Szlovákiával, Horvát" Helyesen az 1920. évi I. törvénycikk mondja ki, hogy „hadüzenethez, vagy a hadseregnek az ország határán kívüli alkalmazásához és a békekötéshez a nemzetgyűlés előzetes hozzájárulása szükséges". Lásd: „1920. évi törvénycikkek" 4 — 13. 1. *• A Bárdossy-kormány 1941. dec. 12-én üzent hadat az Egyesült Államoknak. " Lásd a 19-es jegyzetet. " Bajcsy-Zsilinszky Endre 1942. jan. 21-én memorandumban tiltakozott a Zsablya környékén elkövetett tömegmészárlás ellen. Követelte Bárdossytól, hogy akadályozza meg a további katonai terrorakciókat. Bárdossy ígéretet tett erre, de a valóságban semmi sem történt. A Bajcsy-Zsilinszkynak adott miniszterelnöki válasz után zajlott le az újvidéki tömegmészárlás. Bajcsy-Zsilinszky Endre jan. 29-én a külügyi bizottság ülésén vizsgálatot és a bűnösök szigorú felelősségre vonását követelte. Februárban a kormányzóhoz és a kormányzóhelyetteshez eljuttatott memorandumában ismételten szigorú felelősségre vonást követelt. Ettől kezdve több memorandumban, parlamenti felszólalásban lépett fel a zsablyai és újvidéki terrorakció ellen.
