Századok – 1965

Közlemények - Bajcsy-Zsilinszky dokumentumok (Közlik Pintér István és Rozsnyói Ágnes) 172

178 BAJCSY-ZSILINSZKY" DOKUMENTUMOK 183 kázatos, de nagyvonalú és mélyen magyar, elődei hibáit is kiegyenlíteni kívánó, minden irányban önérzetes politikája összeomlott. És б Curtius-ként belevetette magát a szaka­dékba, hogy legalább halálával használjon árva nemzetének. Teleki rengeteg belső gyötrődéssel, töprengéssel, aggodalmaskodással végezte nehéz miniszterelnöki munkáját, már akkor nagyon elrontott — elődeitől elrontottan örökölt — külső-belső helyzetében országunknak. Bemélte, hogy nem következik be a háromhatalmi egyezményben megállapított casus belli számunkra, meg azután az új lehetőségeket a háborúba való belépésünk elhárítására, egész sor példa szerint. Nem akarta hazája sorsát Nómetbirodaloméhoz kapcsolni, legfeljebb akkora mértékig, amelyet elke­rülhetetlennek vélt. Különben sem hitt, mint földrajztudós, a politikai földrajz világ­hírű művelője, nem is hihette komolyan a német győzelmet. Nagybritanniával, az Amerikai Egyesült Államokkal céltudatosan igyekezett érintetlenül tartani Magyar­ország diplomáciai kapcsolatait. Halálával minden megváltozott. Az ő messzetekintő, nagy távlatokban gondol­kodó s ezért kisebb dolgokban botló, mások érvelése iránt megértő, nagyon óvatos, töp­rengő, de fölényes, rugalmas és mélyen magyar szellemű államférfiúi egyénisége helyébe egy elfogult, elfogultságaihoz makacsul ragaszkodó, magát írásban és szóban parádésan kifejezni tudó, de a politikai dolgokat merev sablonokban látó, mindig felületen mozgó, a nagypolitikát feladott leckók, napi feladatok megoldásában látó, irodai beidegzett­sógű, történelmünket gyarlón ismerő, rabulisztikára hajló, olcsó debatteri sikerekben tetszelgő, gyönge ítéletű diplomata foglalta el: Bárdossy László. Jellemző egyéniségére, tájékozódó képességére, ítéletére, makacsságára és erőszakosságára az a közismert esete bukaresti követségének idejéből, mikor néhány órával a Goga-kormány bukása előtt valósággal belehajszolta a Bethlen György gróf vezetése alatt álló erdélyi magyar pártot a román miniszterelnökkel való megegyezésbe.19 Miniszterelnökségével hamarosan összeszűkült a magyar politikának Teleki alatt megtágult szemhatára. Alig néhány nap­pal Teleki halála után, kormányzói kiáltvány nyomában,2 0 melyet maga a miniszterelnök szövegezett, indultak el a magyar honvédcsapatok a Bácska megszállására. A kiáltvány fogalmazása fölöttébb szerencsétlen volt, noha el kell ismerni, még mindig különb a majd­nem egyidejű horvát poglavniki megnyilatkozásnál. Mindamellett fölöslegesen bombasz­tikus volt, Bárdossy stílusában, mert hiszen a kiáltványban említett „ezeréves déli hatá­raink" bánsági része német megszállás alá került, Bácskát pedig kiürítette volt akkorára a délszláv hadsereg, tehát sor sem kerülhetett komoly hadműveletekre. Egyben feleslege­sen sértő is volt ez a kiáltvány a szerbek felé, holott pár héttel azelőtt még magyar és jugoszláv miniszterek látogatták egymás országát s talán túlhangosan is barátkoztak. Az a politikai elgondolás, mely ezt a kiáltványt, benne az összeomlott Jugoszlávia ellen való ,,hadjárat"-ot, sugallmazta és szövegezte, a lehető legszerencsétlenebb volt s egyben a magyar történelemben páratlan diplomáciai értelmetlenség és balkezesség. Mert hiszen a legegyszerűbb józan paraszti ész is ezt diktálja: ahol valaminő akciónál a kockázat változtatott az események menetén. Horthy ápr. 3-án levelet intézett Hitlerhez, melyben lényegében közölte, kész megtámadni Jugoszláviát. Április 4-én a német csapatok átvonultak Magyarországon és ápr. 11-én, az „önálló Horvát­ország" kikiáltása után a magyar csapatok támadást intéztek Jugoszlávia ellen. 18 Az 1937-es decemberi román választásokon a hosszú idő óta kormányon levő liberális párt nem kapta meg az abszolút többséget. Ez alkalmat adott a román királynak arra, hogy megszabaduljon e párttól, és az elképzelé­seibe jobban beleülő, de a választáson csak negyedik helyet megszerző Goga-Cuza féle fasiszta párt vezetőjét, Gogát bízza meg kormányalakítással. 1938 tavaszára a király újabb választásokat írt ki abban a reményben, hogy Goga időközben megszerzi a parlamenti többséget. Ezért Goga különböző politikai machinációkhoz kezdett. Többek között egyezményt akart kötni a gróf Bethlen György vezette Országos Magyar Párttal. Bethlenék húzódoztak. Erre a buda­pesti magyar kormány, részben német inspirálásra is, utasította Bárdossy László akkori bukaresti magyar követet, hogy bírja rá az Országos Magyar Pártot Gogával való egyezmény megkötésére. Bárdossynak 1938 január végén sike­rült elérnie Bethlen György és Goga megegyezését. Közben 1938 februárjában a király nem írta ki a választásokat, hanem bevezette az ún. királyi diktatúrát. ,0 A magyar csapatok ápr. 11-i támadása előtt Horthy kormányzói kiáltványt intézett a magyar néphez. Parancsot adott a hadseregnek, hogy „katonailag is orvosolják a trianoni békepontokat".

Next

/
Oldalképek
Tartalom