Századok – 1965
Közlemények - Bajcsy-Zsilinszky dokumentumok (Közlik Pintér István és Rozsnyói Ágnes) 172
178 BAJCSY-ZSILINSZKY" DOKUMENTUMOK 180 germánszellemű álmisztika kitenyésztése, a német—magyar sorsközösség babonájának kormányprogrammá emelése, a zsidókérdésben való germán szemlélet gondos sajtó- ós rádiópropagandával való beidegzése a tömegek lelkében, a zsidóság visszanyomása címén az idegen zsidótörvényeknek, az egész alkotmányosságunk szellemét és alapjait felforgató és megszégyenítő kontár alkotásoknak beleillesztése a dicsőséges, évezredes magyar Corpus Jurisba, az e törvények végrehajtásában jelentkező polgárháborús tünetek tűrése, végül a zsablyai és újvidéki pogromok és a zsidó munkaszolgálatosok ellen elkövetett súlyos atrocitások: ez az a lelki előkészítés és lélektani környezet, amelybe bele lehetett illeszteni a Bárdossy-kormány végzetes külpolitikáját. Csak egy ilyen megrontott nemzedékkel lehetett olyan könnyűszerrel elfogadtatni és lelkesen ünnepeltetni egy már akkor elveszett háborúba való belekapcsolódását Magyarországnak, az ellen az Oroszország ellen, mely velünk egyetértésben kívánta megoldani Nagyrománia kérdését.10 íme: egész évezredes történelmünk értelme, tündöklő igazságai ós még 1849-ben is világraszóló presztízsünk ellenére: másodszor engedtük három évtized alatt Magyaroszágot beleszédíteni, a maga évezredes fejlődése során kialakult egyéniségének, hivatásának, politikájának megtagadásába, egyoldalú nagynómet célok háborús szolgálatában. . . Csak az a kérdés Miniszterelnök úr, Magyarországot akarjuk-e menteni vagy a közelmúltban elkövetett hibákat. Az a kérdés, érvényesüljön-e az ezután következő magyar politikában a magyar história évezredes igazsága vagy pedig egy — üyen roppant távlatban elenyésző epizódként jelentkező — beteg periódus, aminő az 1890 és 1914 között lepergett néhány esztendő magyar politikája volt, s méginkább a Bárdossy-kormány egyetlen esztendeje. Pártunk megítélése szerint nem elmúlt beteg rendszereket, hanem az eleven, magyar életet, a nemzetet, az államot, az évezredes magyar állameszmét, alkotmányosságunkat, nemzetünk egyéniségét, hivatását, legszentebb hagyományait, magát a magyar géniuszt kell megmenteni, mely nélkülözhetetlen eleme az európai békének, egyensúlynak és együttműködésnek. Szent István, Mátyás király, Bethlen Gábor, II. Rákóczi Ferenc, Kossuth Lajos ós Deák Ferenc magyar szelleme és Magyarországa győzedelmeskedjék-e avagy a Kollonicsó, a Bárdossy Lászlóé és a Werth Henriké?: ez a nagy lecke, erre kell felelnie nemzedékünknek. Miniszterelnök úr ! Szerintünk a Kollonicsok, Bárdossyak és Werthek szellemének pusztulnia kell éspedig idejében, hogy élhessen és életkedvét, szabadságát, történelmi rendeltetését visszanyerje Magyarország. II. Magyarország belesodródása az új világháborúba Nemzetünk és országunk mai belső-külső helyzetének helyes megítéléséhez elengedhetetlen annak a folyamatnak megvilágítása, melynek során az új világháborúba belekerültünk. „Hol volt, hol nem volt. . ." messze kellene kezdeni, mint a mesében. De az előző történetpolitikai vázlat megkönnyíti és rövidebbre foghatóvá teszi ezt a természetesen szintén csak vázlatnak szánt oknyomozást. A trianoni „békeszerződés" együgyűségei, megtetézve a Prágából irányított Kisantant politikájának további értelmetlenségeivel és embertelenségeivel a csonkává nyomorított Magyarország ellen, itthon meg a háború előtti, alapjában elhibázott 67-es politikának restaurálása: együtt már önmagukban is elemi erővel sodorták nemzetünket és államunkat a német birodalom mellé. Gömbös Gyula kormányzata még ennek tetejében felfedezte a német nemzetiszocializmussal való világnézeti találkozását az úgynevezett 10 Mint ismeretes, 1940 júliusában Besszarábia a Szovjetunió és Románia között lefolyt tárgyalások eredményeként egyesült újra a Szovjetunióval.
