Századok – 1965
Közlemények - Bajcsy-Zsilinszky dokumentumok (Közlik Pintér István és Rozsnyói Ágnes) 172
178 BAJCSY-ZSILINSZKY" DOKUMENTUMOK 181 új magyar nacionalizmusnak, s a revíziót is kormányprogrammá téve forrásból is itatta a magyar közvéleményt németbarátságból fakasztott reménykedésekkel. Teleki Pál gróf volt az első magyar miniszterelnök az 1918-as összeomlás óta, aki észrevette, hogy az ország szekere újból lejtőre jutott. De az elődei után reáháramlő súlyos politikai örökség erősen nyomta, cselekvő szabadságát korlátok közé szorította. Ahhoz volt elhatározottsága és ereje, hogy a nemzetet megállítsa az ősi alkotmányosság útjától való elkanyarodásban. Alilioz is volt ereje, hogy megállítsa a nemzetet a nagynémet nemzetiszocialista külpolitikai célokkal való azonosulás kockázatától. De ahboz már nem futott erejéből — részben a maga korábbi hibáiból is —, hogy elszánt akcióval elébe vágjon a Szlovákia német megszállásának ós az Erdélyt kettéhasító bécsi döntésnek. A maga hibája pedig főleg az volt, hogy engedte az 1939-ben az általános képviselői választásokon a Sztranyavszky kitenyésztette elvadult kortesapparátustól lehengereltetni a Független Kisgazdapárt jelöltjeinek háromnegyed részét11 s ugyanakkor engedte ugyan e rövideszű kortesapparátus ez irányban passzív magatartása és aktív segítsége révén is nagyranőni azt a nemzetiszocialista „hungarista" nyilastábort, mely nyíltan a parlamentarizmus megdöntését, a diktatúrát tűzte ki céljául. Teleki jóhiszeműleg és elméleti szempontból helyesen, nyilván azt gondolta, hogy ez a „magyarok számára" halálosan idegen gondolat és rendszer, gyarlóképességű emberek kezén, — mert hiszen könnyű volt kiszámítani, erre a politikai importra csak egészen kiskaliberű gyalogpróféták vagy szellemi szegénylegény törtetők és kalandorok vállalkozhatnak csupán a magyarok hazájában, — az ilyesmi befogadására alkalmatlan magyar talajban hamarosan egész reménytelenségében, életképtelenségében megmutatkozik majd, nevetségessé válik, szétporlad. Csakhogy Teleki nem számolt azzal a körülménnyel, hogy ez az egész hazai nemzetiszocialista-nyilas „mozgalom" soha meg sem indult volna a német nemzetiszocializmus példája, sikerei, sugallata, a középosztály tekintélyes részének erősen árja és csupán külsőségekkel, esetleg hátborzongatóan cikornyás fölvett neveikkel magyarkodó, lélekben halálosan idegen elemeinek belső lázadása nélkül. A tisztalelkű magyar Teleki Pál figyelmen I kívül hagyta azt az alapvető tényt, hogy ez a nyilas szélsőjobb, néhány jóhiszemű, elvakult magyar kivételétől eltekintve, a nagynémet igény és roham szülötte, nagynémet » politikai és háborús sikerekből és amíg a sikerek tartanak, belső, szellemi mérkőzés, rajtuk való szellemi győzelem eszközeivel le nem verhető. Teleki ugyanazt tette, amit a világháborúban Falkenhyn12 tábornagy, amikor meghagyta Szalonikiben ellenségei összezsugorodott táborát: bázist teremtett önmaga ellen. Teleki jól látta a hazánkat fenyegető veszedelmeket. Pártunk néhány tagjával i való utolsó beszélgetései számunkra döntő bizonyíték arra, hogy ősének, Teleki Mihálynak13 szellemében, nagy benső fenntartásokkal igyekezett elkerülni a szirteket. Az ország nemzetközi politikai helyzetét örökölte, s úgy érezte, így is mondotta pártunk egyik képviselőtagjának: nem tudhat sem török-féle politikát csinálni, mert nincs Csataldzsa I vonala,14 nem támaszkodhat magyar Dardanellákra és Boszporuszra, sem anatóliai sivatagra. De nem csinálhat görög politikát sem, mert nincsen görög tengerpartja, s hiányoznak számára a görög szigetek. Kifejtette, hogy csak szegény magyar politikát csinálhat, s menti, amit menthet. A magyar külpolitikai önállóság és a nagynémet célokkal szemben való ellenállás egyik hatalmas ténye volt — Teleki szavai szerint — a magyar koronatanács ama „félperc alatt hozott" döntése, hogy Magyarország nem engedi át a birtokában levő Kárpátalján Lengyelország hátába a német had-11 A Független Kisgazdapárt által az 1939-es országgyűlési választáson állított mintegy félszáz jelölt közül csupán 14 szerzett mandátumot. A párt az 1935-ös választásokhoz képest 11 mandátumot vesztett. 18 Helyesen Falkenhayn, 1914. nov. 3-ától 1915. aug. 29-ig német vezérkari főnök. 13 Teleki Mihály gróf a XVII. század közepén erdélyi politikus, szembehelyezkedett a bécsi császári politikával. "Konstantinápoly előtt, a város védelmére kiépített védővonal.
