Századok – 1965

Közlemények - Bajcsy-Zsilinszky dokumentumok (Közlik Pintér István és Rozsnyói Ágnes) 172

Bajcsy-Zsilinszky dokumentumok I. A FÜGGETLEN KISGAZDA, FÖLDMUNKÁS ÉS POLGÁRI PÁRT EMLÉKIRATA MAGYARORSZÁG KÜLPOLITIKAI ÉS BELPOLITIKAI KIBONTAKOZÁSÁRÓL KÁLLAY MIKLÓS MINISZTERELNÖKHÖZ (1943. július 31.) A második világháború menetében beállott döntő fordulat — a hitlerista német hadsereg katasztrofális vereségét előrevetítő Volga-menti vereség, magyar részről pedig a második hadsereg pusztulása Voronyezsnél, valamint a Szovjet Hadsereg tavaszi offenzívája és a szövetséges hatalmak afrikai sikerei — egyre határozottabban jelezték, hogy a fasiszta Németország és csatlósai elvesztették a háborút . A fasiszta koalíción belül egyre élesebben bontakoztak ki a válság jelei. Különböző formákban megindultak a süllyedő hajóról való menekülés kísérletei. Magyarország hajóját az eleve kudarcra ítélt Kállay-féle hintapolitika akarta az elmerüléstől biztonságosabb kikötőbe, a nyugati szövetségesek előtti fegyverletételhez átvezetni. A nemzetközi helyzet katonai és politikai erőviszonyainak erőteljes eltolódása az antifasiszta világkoalíció javára egyre határozottabb fellépésre késztette a háborús politikával szembenálló baloldali ellenzéki pártokat is. Ebben még két tényező is közrejátszott: Az egyik a dolgozó tömegek háborúellenes hangulatának megnövekedése; a munkásosztály és a parasztság egyre nagyobb csoportjai balratolódásának meggyorsulása. A másik a Kállay-kormány belpolitikája, amely éppen a tömegek balratolódásának — a rendszerre még nem veszélyes ponton való — megállítása érdekében, szabadabb mozgást, nagyobb szervezkedési lehetőséget biztosított az ellenzéki pártok, a Független Kisgazdapárt és a Szociáldemokrata Párt részére. Ezek az okok — elsősorban a katonai helyzet — együttesen játszottak közre abban, hogy a Független Kisgazdapárt szakított azzal a passzív politikával, amelyet a második világháború kitörésekor — a Teleki-kormány politikájának támogatására —• önként magára vállalt, és 1943 tavaszán áttért a nyílt pártszervezkedés útjára. A Független Kisgazdapárt parlamenti képviselői zömükben nem értettek egyet Magyarországnak a háromhatalmi egyezményhez való csatlakozásával, a szovjetellenes háborúban való részvételével és különösen nem az Egyesült Államokhoz intézett hadüzenettel. A kisgazdapárt képviselőinek többsége azonban úgy érezte, hogy ezzel eleget is tett ellenzéki és hazafias kötelezettségének és a passzív kivárás politikáját folytatta. A kisgazdapárton belül, a parlamenti képviselők közül lényegében csak Bajcsy-Zsilinszky Endre volt az, aki a szovjetellenes háború első éveiben is az aktív Hitler-ellenes harc híve volt. Bajcsy-Zsilinszky Endre a túlsó partról, a szélsőjobboldal, a fajvédők táborából indult el és eljutott egészen az antifasiszta népfrontig, a kommunistákkal való együttműködés igenléséig, a nácikkal és magyar bérenceikkel szembeni fegyveres harc vállalásáig. Bajcsy-Zsilinszky Endrét elsősorban szenvedélyes nacionalizmusa, Magyarország közép-európai elhivatottságának hir-