Századok – 1965

Folyóiratszemle - Magyar folyóiratok - 1337

1360 FOLYÓI RATSZEMLE Kulturális, ismeretterjesztő ALFÖLD-. XVI. évf. (1965) 2. sz.: BOROS DEZSŐ Komáromtól Csurgóig címen Csokonai életének 1797 —1799. évi periódusát mutatja be gondos kutatás alapján: sikertelen kísérleteit arra, hogy állást kapjon Festetics Georgikonjában (s közben Lilla házasságát), végül csurgói ideiglenes tanárságát s kegyvesztésót Festetics előtt, feltehetőleg a Cultura című színdarabjának előadásán elónekeltetett Rákóczi-nóta miatt. — KARDOS PÁL Szabó Lőrinccel a forradalom idején címen az ifjú költő akkori magatartását ismerteti: hivatalnokoskodását a Könyvtárügyi Hivatalban (hova nyilván Dienes( László segítségével jutott), szerepót az egyetemen 1919-ben Ady-szemináriumot tartó Babits mellett, s még a fehérterror első hónapjaiban is hangoztatott rokonszenvét az üldözött kommunisták iránt. 4. sz.: ÖLVEDI IGNÁC Harcok Debrecen előterében címen részletet közöl „A Tiszán túl felszabadítása" c. kandidátusi értekezéséből. Ebben a 2. Ukrán Front keretében 1944 szeptember második felében alakult Blijev lovas-gépesített csoport október 6—12. közötti harci cselekményeit részletezi. A három hadtestből álló csoport a Kolozsvár—Nagy várad — Debrecen térségében folytatott küzdelmek első szakaszának főszereplője, a G napos küzdelem során előkészítette Észak-Erdély és csaknem egész Tiszántúl felszabadítását. '— SZILÁGYI MIKLÓS A Nemzeti Bizottság államhatalmi, közigazgatási és kulturális tevékenysége Debrecenben 1944— 45-ben c. dolgozatában ismertoti a Nemzeti Bizottság szerepét a bíróságok munkájának megindításában, az Ideiglenes Nemzetgyűlés összehívásának előkészítésében, a közigazgatás megszervezésében és a kulturális, elsősorban az egyetemi élet demokratizálásáért folytatott küzdelemben. 5. sz. GERGELY SÁNDOR Emlékek 20 év távlatából címen 1945 eleji debreceni tartózkodásáról emlékezik. A moszkvai magyar kommunista emigráció vezetőivel érkezett a városba, ahol megkezdte a kapcsolatok felvételét az odamenekült magyar írókkal, az írószövetség megszervezése s az írók elemi létfeltételeinek biztosítása (élelemellátás) érdekében. Leírja kapcsola- 4 tait Zilahy Lajossal, s az irodalmi élet (s a Magyarok c. folyóirat) megindításának első lépéseit. — V. K. JELENKOR. VIII. évf. (1905) 2. sz.: BOROS ISTVÁN Tizennégy nap cím alatt 1944. nov. 23.—dec. 5. közötti pécsi élményeit mondja el: az illegalitásban töltött utolsó hót benyomásait, majd a város éle-és szépirodalmi folyóiratok tónek megindulását, melyben szerzőnek vezetőszerep jutott; találkozását Tolbuchin marsallal stb. — KOLTA JÁNOS Baranya népesedése c. cikke a kérdést történeti összefüggéseiben vizsgálva hangsúlyozza, hogy a megyére jellemző egyke alapvető oka a kötött forgalmú birtokok nagykiterjedése volt, mely a parasztot a születéskorlátozásra kényszerítette: az ezek hatásaként fellépő munkaerőhiány azután megváltoztatta a termelés struktúráját, visszaszorította az intenzív földművelési ágakat, s előtérbe helyezte az állandó munkaerősziikségletű istállózó állattenyésztést, melyben a munkaerőhiány nem volt annyira érezhető. Emellett az egyke a kisbirtok koncentrálásához is vezetett. A felszabadulás után a volksbundisták kitelepítése új telepeseket, velük új mezőgazdasági kultúrákat is hozott a megyébe, a falusi népességszám csökkenése azonban (ha abban más okok vették is át a vezetőszerepet) nem változott: a kulturálatlan, s perspektívában som javítható kis falvakból erős az elvándorlás, elsősorban a megye bőséges munkaalkalmakat nyújtó ipari városaiba. 3. sz.: BÄSCH LÓRÁNT Mikes és a Raumgarten-alapítvány című cikke Dersi Tamás cikkével (1964: 10. sz.) polemizál: Mikes kiválását az alapítvány kuratóriumából csupán személyes sértődésének tulajdonítja, s továbbra is hivatkozik Mikesnek Pap Károly díja körüli inkorrekt szerepére. — DERSI TAMÁS Hol az igazság című válasza Mikes kiválásának elvi okait hangsúlyozza (a fiatalok támogatásáról vallott felfogásának visszautasítását), kiemelve a Nyugat ekkor már megmerevedő, konzerválódó világnézetét; — Pap Károly ügyében pedig kortársak tanúvallomása alapján cáfolja a Mikest mintegy denunciánsnak beállító nézeteket. 5. sz.: BENKE JÓZSEF A somogyi példa című tanulmánya (I— II. részei a 3 — 4. számban) a barcsi Vörös csillag tsz. történetét ismerteti. Vizsgálva a jellegzetesen nagybirtokok közé ékelt község földosztásának történetét (s rámutatva a volksbundista németség kitelepítése és a szlovákiai áttelepítettek érkezése által előidézett nagy gazdasági és társadalmi megrázkódtatásra, mely hosszú időn át éket vert a falu lakossága közé) először a szövetkezet magvául szolgáló barcs-szilonicspusztaitszcs. 1948 — 1951 közötti fejlődósét ismerteti. A csoportot az állatállomány csekély volta hívta életre; első évei nem voltak mentesek a cikkben részletesen le is írt nehézségektől. A tagság azonban ezeket leküzdötte, s a szövetkezet 1950-re már