Századok – 1965
A történelemoktatás kérdései - A történelemtanárok nyári egyeteme. Debrecen 1964 (Szabolcs Ottó) 1272
A TÖRTÉNELEMOKTATÁS KÉRDÉSEI A történelemtanárok nyári egyeteme. Debreeen 1964 19IÍ4. július 1. és 10. között az Országos Pedagógiai Intézet, a Magyar Történelmi Társulat és a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat mintegy 250 hazai és 40 külföldi vendég részvételével megrendezte a történelemtanárok nyári egyetemét. Az egyetem célkitűzése volt, liogy a folyamatban levő iskolareform végrehajtására felkészítse a pedagógusokat, ismertesse a tudomány legújabb kutatásainak eredményeit, különösen olyan területeken, amelyek a történettanításban a reform kapcsán az eddiginél nagyobb teret kapnak, vagy először szerepelnek a tananyagban. Ennek megfelelően az egyetemen az előadások három csoportban, egymással párhuzamosan folytak: a gazdaság- és technikatörténeti, a kultúr-és ideológia-történeti és a helytörténeti szekciókban. A három szekcióban elhangzottakat néhány aktuális politikai-történeti és tanítás-módszertani referátum egészítette ki, amelyeken mindhárom csoport hallgatói részt vettek. A nyári egyetemen elhangzott közel harminc előadás részletesebb ismertetése egy kötetnyi terjedelmet igényelne. Ezért e helyütt elsősorban a belföldi szakemberek azon előadásairól számolunk be részletesebben, amelyek nyomtatásban nem láttak napvilágot.* A nyári egyetem megnyitása után Varga Zoltán, a Kossuth Lajos Tudományegyetem tanára ,,A debreceni egyetem ötven éve" című előadásában áttekintést adott az. egyetem félévszázados fejlődéséről, majd a nyári egyetem munkája a szekciókban folytatódott. Gazdaság- és technikatörténeti szekció Endrei Walter „Technika és történelem" című előadása bevezetőjében rámutatott arra, hogy a történészek és a technikatörténet művelői nem találtak még egymásra, és noha a termelési eszközök fejlődésének elsődlegességét a társadalmi fejlődésben elismerik, a két jelenség okozati kapcsolatának mechanizmusa tisztázatlan. Ennek okát részben abban látja, hogy a történészek képzettségüknél és hajlamuknál fogva idegenkednek a technikatörténeti kutatásoktól, a levéltári források pedig viszonylag kevés ilyen természetű anyagot kínálnak, részben pedig abban, hogy a technika fejlődésének általános törvényszerűségeit nem tárták még fel eléggé ahhoz, hogy a termelési viszonyokra tett hatásuk és a kölcsönhatás módjából következtetések legyenek levonhatók. A technika egyes fejlődési törvényeire már Marx is utalt, későbbi szerzők is érintettek egy-egy problémát. Malckai Lászlónak a Technikatörténeti Szemlében megjelent, a.gépesítés kényszerű sorrendjéről vallott nézetei után saját ilyen irányú munkásságából adott szemelvényeket az előadó. A műszaki újítás bevezetésének dinamikáját taglalva egy forradalmi és egy konszolidatív szakaszt különböztet meg. Az elsőből a másodikba való átlnenet sorún az újítás elveszti alkalmazkodóképességét, variánsképző hajlamát stb., és specializálódása során megnő termelékenysége ; párhuzamosan megnő a sorozatnagyság és a három tényező alakulásából vonja le az előadó a közvetítő láncszem szükségszerű hiányáról szóló elméletét. A műszaki újítás keletkezésének szükségszerűségét a társadalmi és műszaki érettség fogalmaival magyarázza. Részletesen elemezte a régi és új technológia között lefolyó harc; fontosságát, mert az nemcsak új kiaknázatlan tartalékokat hoz felszínre a régiből, lmnem az új technika is csak e versengés révén bontakozik ki egészségesen. Szólt a technikailag elszigetelt rezervátumokról és különböző fejlődési szabályokról, mint pl. az analitikus (pl. forgácsoló) anyagmegmunkálásnak a szintetikus * Ennek megfelelően el kellett tekintenünk az alábbi előadások ismertetésétől: Hans Joachim Fiala: A történelemtanítás időszerű kérdései a NDK-ban (az együttes ülésén elhangzott előadás); Németh Lajos: A modern művészeti irányzatok és Vértes Róbert: A népi demokrácia kialakulásával és sajátosságaival foglalkozó újabb kutatások (kultúr -és ideológiatörténeti szekció); Tibori János: A helytörténet szerepe az új iskolai tantervekben és Ebenhard Wächter : A helytörténetkutatás helyzete és feladatai az NDK-ban (helytörténeti szekció).
