Századok – 1965
Közlemények - Tilkovszky Lóránt: A nyilasok törvényjavaslata a nemzetiségi kérdés rendezéséről 1247
1252 TILKOVSZKY LÓRÁNT Július 11-én került sor az állandó összeférhetetlenségi bizottság ülésére Ilubay és Vágó nyilas képviselők ügyében. A bizottság meghallgatta Vágó Pált, aki mindenekelőtt arra emlékeztetett, hogy „Hitler Adolf, beszédeiben sok esetben hangoztatott azon eltökélt szándékától, hogy oly tartós és ésszerűbb európai békét teremt, amely az európai nyugtalanság évszázados kútforrását, a nemzetiségi sérelmeket, Európa politikai életéből száműzi, a világtörténelemben páratlan győzelme által biztosított hatalmának teljességében sem fog eltérni". A nyilasok azért jelentkeztek törvényjavaslatukkal ,,az Európarendezés előtti 24. órában", hogy Magyarország még idejében, és önszántából tehessen olyan lépéseket a nemzetiségi kérdés rendezésére, amelyek mind a nemzetiségeket kielégíthetik, mind pedig az Európa-rendező győztes német birodalom igényeinek megfelelnek. A német birodalom és a nemzetiségek bizalmának megnyerését célozta a javaslat, mert e kettős bizalom kérdése,. ,hogv a magyar állam a szentistváni birodalomnak mekkora területén kaphat mandátumot a hatalom átvételére". Vágó is hangsúlvo/.ta: „"mi a magyar birodalmi gondolatért dolgozunk"; a törvényjavaslattal tehát „nem szétbontani, nem csonkítani, hanem integrálni akartunk". A „magyar reintegráció" pedig nem képzelhető el másképpen, mint az egyedül korszerű népcsoport i berendezkedés alapján. Mint mondotta, ..különleges magyar életérdek és feladat : a Kárpátmedence geopolitikai egységében élő, népjellegükben megóvandó nemzetiségek birodalmi egységesítése. És ha a német birodalom délkeleti kapujánál, а germán ós szláv érdekek ütközőpontjában őrt álló erős magyar birodalom valóban német érdek, úgy a német birodalom a magyar integrációs törekvést, ha ez az általános nemzetiségi megbékélés feltételeit kielégíti, támogatni is fogja". Vitába szállt Milotav István egyik vezércikkével, amely csak „az utódállamokkal kötendő junktim" keretében tudja elképzelni a nemzetiségi kérdés rendezését.31 Vágó az egyoldalú kezdeményezés, a bizalom előlegezése álláspontját vallja: „csak hasznunkra lehet, ha mi úttörőkként önállóan és előbb oldjuk meg feladatunkat, mert ebben a tekintetben is rá tudunk mutatni Magyarország fölényére az utódállamokkal szemben". A továbbiakban támadta „az egységes államnép fikcióját, amely szerint Magyarországon nemzetiségek nincsenek, csak más nyelven beszélő magyarok"; támadta azt\a tendenciát, hogy a többi nemzetiség rovására egyezzenek ki a német nemzetiséggel; támadta a Teleki-féle kárpátukrajnai területi autonómia tervét: — ez sokkal inkább mutat a Jászi-féle „keleti Svájc" irányába, mint a nyilas javaslat, amely „éppen az ellenkező felfogásból kiindulva született meg". Végül is színpadias jelénetet rendezve fejezte be beszédét: „Ma még vádlottként állok a nemzet közvéleménye előtt, de holnap már vádló leszek, mert az Európa-rendezés óráiban a vádak visszahullanak vádlóimra." Arra utalt, hogy Teleki meg fog bukni a német és magyar nemzetiszocializmussal való szembefordulása miatt: „Minden ítélet, amellyel ez a rendszer sújt bennünket, a történelem ítélete lesz a rendszer felett !" зг A nyilas törvényjavaslat másik készítőjének, Hubav Kálmánnak az állandó összeférhetetlenségi bizottság előtt tett előterjesztése lényegében azonos volt azon sokszorosított, terjedelmes levelének szövegével, amelyet a megelőző napokban eljuttatott az országgyűlés valamennyi képviselőjének. Ebben a törvényjavaslat benyújtását így indokolta: Az Európa-rendezés küszöbén „magyar történelmi felelősségtudatunk azt diktálta számunkra, hogy a magyar nemzetnek nem Ígéretek, hanem konkrét megoldási módozatok formájában körvonalazni és rögzíteni kell már előre álláspontját abban a tekintetben, hogy miként képzeli a jövőben az ősi magyar birtokállomány területén élő testvérnemzetek együttélésének ós testvéri közösségben való fejlődésének szabályozását, mert enélkül az Európa-rendezés során hátrányos helyzetbe kerülhetünk, mert szemben találhatjuk magunkat ama népek akaratával, amelyeknek gazdasági és geopolitikai érdekeik a Magyar Szent Korona állami és területi egysége felé mutatnak ugyan, régi nemzetiségi politikánktól idegenkedésük és az utolsó húsz év során még inkább megnövekedett faji és nemzeti öntudatuk azonban elnyomhatják bennük a gazdasági és geopolitikai érdekek ösztönző szavait abban az esetben, ha már az Európa-rendezés előtt nem él bennük az a bizonyosság, hogj a magyar nemzet intézményesen, jogszabályokban gondoskodik nemzetiségük és az ezzel járó kulturális, népjóléti, község-közigazgatási és község-rendészeti jogok csorbítatlan fenntartásáról." Hubay a nyilas javaslat alapgondolatait a magyar nemzeti történet hagyományaiból igyekezett eredeztetni. Így Széchenyi 1842. évi híres akadémiai beszédére utalt, amikor az erőszakos asszimilációt bíráló és elutasító álláspontjukat indokolta; és Kossuth 1851. évi alkotmánytervezetét idézte, mint amely a nyilasok jelenlegi törvényjavaslatánál is 31 í'j Magyarság. 1940. jún. 23. 3" О. L. Képviselőház által kiküldött bizottságok jegyzőkönyvei. 20. köt. Vágó Pál felszólalása a képviselőház állandó összeférhetetlenségi bizottsága 1940. júl. 11-i ülésén.
