Századok – 1965
Közlemények - Tilkovszky Lóránt: A nyilasok törvényjavaslata a nemzetiségi kérdés rendezéséről 1247
A NYILASOK TÖRVÉNYJAVASLATA A NEMZETISÉGI KÉRDÉS RENDEZÉSÉRŐL 1251 milyen veszedelmet jelentene a jövőre az, lia öt nemzetiségnek, mint külön népcsoportnak, külön jogi személyiségeknek az elismertetése volna lehetséges" — mondotta K-lein.22 Igen tanulságos volt Gr. Apponyi Gyöigy felszólalása: „Nincs, aki ne emlékeznék arra, hegy nem is egészen két évvel ezelőtt, egy ehhez teljesen hasonló, és hegy úgymondjam ennek mintegy mintaképéül szolgáló tervezet, törvényjavaslat, mellett való agitáció érte el a mi szempontunkból akkoriban igen örvendetes sikerét, amely a csehszlovák államalakulatnak felrobbantásához vezetett." Most ,,a magyar birodalmi gondolatot próbálják robbantani ugyanolyan eszmék, amelyek máshol sikeres robbantóképességüket beigazolták".2 3 Közben а nemzetiségi kérdés régi, magukat mellőzöttnek érző szakértői jelentkeztek, mint Dr. Steuer György nyugalmazott államtitkár, s szemrehányásokat téve Telekinek, hogy a volksbundistáRkal s nem velük tárgyalt, felajánlották a jelenlegi nehéz helyzetben szolgálataikat.24 Teleki azonban nem sokat törődött a Magyar Nemzeti Szövetség kisebbségi szakosztályának ós vezetőjének, Steuernek véleményével, hanem ment a maga útján. Ekkor már „Dobjátok ki а hamis prófétákat !" szövegű röpcédulákat osztogattak Budapest utcáin,25 s Teleki meg is jelölte e hamis próféták eltávolításának módját: a képviselőház június 13-i ülésén összeférhetetlenségi bejelentést tett Hubay Kálmán és Vágó Pál képviselők ellen az 1938: XIX. tc. 167.§-a alapján, minthogy mindkét képviselő ,,a magyar hazához és a magyar nemzethez tartozó köteles hűség ellen vétett". Bejelentése indokolásául Teleki felhozta, hogy „a nemzetiségenként megszervezett népcsoportok az államhatalom körébe tartozó kormányzati és igazgatási ügyek széles területén az államhatalomtól teljesen független tevékenységet fejthetnének ki, hogy a nyilas törvényjavaslat ,,a népcsoport jogszabályait az állami törvények szintjére emeli", hogy „a népcsoport által választott vezető megerősítésének megtagadására az államfőnek nem ad lehetőséget"; hogy „a magyar nemzet a törvényjavaslat következtében, mint ilyen, megszűnnék; csak a magyar népcsalád és öt különböző nemzetiség alkotná az országot". A képviselők „Őrület ! Szégyen ! Gazság !" felkiáltásai közepette arra is utalt., hogy a nyilasok „kis pártpolitikai célokért, nagy nemzeti célok rovására" álltak elő ezzel a javaslattal: meg akarták előzni, le akarták keresztezni a kormány javaslatát a kárpátukrajnai önkormányzatról; és zavart akartak kelteni a „felvidéki" átcsatolt területen tervezett választások előtt.26 Hogy Teleki ne álljon egyedül összeférhetetlenségi bejelentésével, egy újabb, azonos természetű bejelentést szerveztek: Pethes László jászapáti lakos és társai Hubay és Vágó elleni összeférhetetlenségi bejelentését a képviselőház június 14-i ülésén ugyancsak az állandó összeférhetetlenségi bizottsághoz tették át,2 7 amely azonban csak hetek múlva kezdte meg tárgyalásait. Az idő arra kellett, hogy megfelelő közhangulatot lehessen kelteni a két képviselő kizárása mellett. A Nyilaskeresztes Párt képviselői, Vajna Gábor, Zeöld Imre Péter, a képviselőház június 26-i ülésén elmondott interpellációikban mindenesetre keserűen sérelmezték, hogy a kormány ebből a törvényjavaslatból ,,a legnagyobb Í>olitikai hajszát kerekítette ki"; hogy „megrendezték kék ingbe bújtatott katolikus egényegyletek, a jobb sorsra érdemes frontharcosok, és a felheccelt asszonyok gyűléseit, és ezeken a gyűléseken a legförtelmesebb demagógia hangján valósággal utcára vitték azt a nemzetiségi kérdést, amelynek megoldása a legmélyebb politikai megfontolást igényli".28 A Hubay-Vágó-féle törvényjavaslat széleskörű társadalmi megbélyegeztetésére indított kampány valóban már az elfajulás-egyre szaporodó jeleit mutatta: Telekinek fel kellett emelnie intő szavát ,,a régi rossz értelemben vett sovinizmus és türelmetlenség túlkapásaival szemben".2 9 A községi képviselőtestületek központi utasításra egybehívott rendkívüli közgyűlésein ilyen felszólalások hangzottak el: „Ha már hibát követtünk el akkor, midőn a múltban nem fordítottunk elég gondot a magyarosításra, akkor ne tetézzük hibánkat azzal, hogy szó nélkül megyünk el egy ilyen törvényjavaslat mellett... A nemzetiségekkel szemben tanúsított engedékenységünk túllépte a legvégső határt . . . Árpád a magyarság részére foglalta el ezt a hazát . . ." stb.3 0 "K. N. 1939/VI. 225. 1. " K. N. 1939/VI. 218. 1. ".M. E. Nemzetiségi o. 80. es. L. 20942/1940. Steuer György levele Teleki Pálhoz, Bpest, 1940. jún. 12. " MTI Házi Tájékoztató, 1940. jún. 10. A Reuter-iroda budapesti jelentése. " K. N. 1939/VI. 261 -263. 1. Teleki beszédéről igen részletesen és objektívan, minden kommentár nélkül számolt be a Deutsches Nachrichten Büro (DNB) aznapi jelentése. (OL Filmtár. 11587. doboz. 52773 — 4. sz.) "K. N. 1939/VI. 271. 1. aB K.»N. 1939/VI. 382-383, ill. 385. 1. "Magyar Nemzet, 1940. jún. 27. 6. 1. "BM. Ált. ir. 2742 es. VII-5-144455/1940. Dunakiliti község képviselőtestülete 1940. júl. 17-i rendkívüli közgyűlésének jegyzőkönyve.
