Századok – 1965

Közlemények - A német hadvezetés magyarországi politikájához 1941. március–július (Közli: Kun József) 1228

A német hadvezetés magyarországi politikájához 1941 március július 1941 márciusának utolsó napjaiban a német hadsereg főparancsnoksága és a m. kir. vezérkar megbeszélést tartottak. Ezen a tanácskozáson a magyar vezérkar hozzájárult, hogy a német hadsereg főparancsnoksága egy összekötő törzset delegáljon a magyar vezérkarhoz, hogv ezzel közvetlen összeköttetés jöjjön létre a két ország legfelső katonai vezetése között. A következőkben a törzs parancsnokának hadi naplóját tesszük közzé. A naplót dr. Percy Ernst Schramm százados, a német törzs akkori 1. parancsőrtisztje vezette, aki ismert német történész és jelenleg Göttingenben egyetemi tanár. A napló publikálását indokolttá teszi, hogy fontos adatokat tartalmaz e szerv magyarországi tevékenységére vonatkozóan és rávilágít a magyar politikai és katonai vezető körök magatartására ezekben a sorsdöntő hónapokban. A törzs felállítására a Jugoszlávia ellen tervezett fegyveres akció megvalósításának napjaiban került sor és működése a Szovjetunió ellen megindított hadjárat első hat hetének letelte után fejeződött be. Ez a négy hónap történelmi mértékkel mérve nagyon rövid időszak. A törzs fennállása idején azonban olyan nagyjelentőségű események zajlottak le, mint Jugoszlávia lerohanása, majd a Szovjetunió elleni hitszegő háború kirobbantása. Az összekötő törzs felállítását megelőzően már számos, különböző rendeltetésű német katonai szerv működött Magyarországon, ami az előző évek folyamán egyre szorosabbá vált német—magyar katonai kapcsolatokra utal. 1941 tavaszán a magyar hadsereg kiképzésének elősegítésére német kiképzőkeretek érkeztek az országba. A legkülönbözőbb Verbindungsoffizier-ek tevékenykedtek a magyar hadsereg törzseiben és vezető szerveiben. Az első összekötő tisztek már 1940 tavaszán megjelentek a hadseregben s szerepük a hadsereg irányításában — közvetett vagy közvetlen formában egyre erősödött. Megállapíthatjuk, hogy a német befolyás Magyarországon a magyar hadsereg vezető szerveiben és általában a tisztikarban volt a legerősebb. Az úgynevezett ötödik hadoszlop munkáját szemléltetően bizonyítja, hogy a háborút megelőző években a magyar hadsereg vezérkaránál szolgálatot teljesítő tisztek és tábornokok 60%-a német származású volt. Ebben az időszakban a felsőbb magyar katonai vezetés már szinte teljes egészében német befolyás alatt állt. Szűklátókörűséggel, kritikátlanul szemlélték a német fasizmus agressziós cselekedeteit, lenyűgözve a német haderőknek 1939—40-ben elért gyors katonai sikerei által. A napló tekintélyes része a Jugoszlávia ellen indított fegyveres támadás időszakára, második része pedig a Szovjetunió megtámadását megelőző és a támadást követő katonai és politikai eseményekre vonatkozóan tartalmaz