Századok – 1965
Közlemények - Nevelő Irén: A munkásosztály helyzete Magyarországon az első világháború idején (1914–1917) 1206
1220 NEVELŐ IRÉN Összeállításunkból kiderül, hogy 1917 májusára, a nagy bányászsztrájkok után, a tulajdonképpeni bérek már jelentősen meghaladták az első háborús év átlagkeresetét. Október hónap folyamán, mikor а bányászok amerikáztak, Barossaknán ugyan csökkentek a szakmánybérek, de а bányászok éppen ellenállásukkal érték el, hogy 370—240 fillér külön fizetett pótlékban részesültek. A bórküzdelmek tehát nem voltak hiábavalóak. A munkabéreknek az 1916-os, 1917-es évek folyamán történt növekedése nem а bányatársaságok jóindulatának volt az eredménye, hanem a munkásság harcainak. A munkabérek emelésének lehetőségeinél, az emelkedés reális felmérésénél számba kell vennünk azt a körülményt, hogy a haditermelés következtében a foglalkoztató vállalatok többségének fokozódott tőkeereje, növekedett rentabilitása. Míg 1914 végén az ipari részvénytársaságoknak valamivel több mint fele zárta csak nyereséggel mérlegét, addig 1917 végén az összes részvénytársaságoknak majdnem 3/4 része nyereséges volt. Rentabilitás szempontjából a következőképpen oszlottak meg részvénytársaságok 1914 — 1917 között:6 4 Mérleg eredménye 1914 1915 1916 1917 Mérleg eredménye évben a részvénytársaságok %-a Nyereséggel zárt Nyereség vagy veszteség nélkül 53 3 44 59 3 38 67 3 30 73 1 26 Veszteséggel zárt 53 3 44 59 3 38 67 3 30 73 1 26 \ 100 100 100 100 A mérlegek kedvező alakulása minden iparágban általános volt. A jól prosperáló gépgyártó és villamossági iparban a nyereséges vállalatok aránya 65%-ról 1917 végére 81%-ra nőtt, a vas- és fémiparban 1914-ben a részvénytársaságok 32%-nak volt pozitív mérlege, 1917-ben pedig 75%-nak. A háború alatt még olyan iparágakban is javult a jövedelmezőség, amelyek a haditermelésben közvetlenül nem voltak érdekeltek. Az építőiparban 1914-ben a vállalatok 38%-a nyereséggel, 14%-a nyereség és veszteség nélkül, 48%-a viszont veszteséggel zárta évi mérlegét, 1917-ben a veszteséges vállalatok aránya 46%-ra csökkent, a nyereségeseké 54%-ra nőtt. A kő-, föld-, agyag-, azbeszt- és üvegipari részvénytársaságok többsége az egész háború alatt negatív mérleggel rendelkezett, különösen az 1915-ös év volt szembetűnően kedvezőtlen, az összes részvénytársaságok 71%-a a veszteségesek közé tartozott. Ez iparágban a javulás abban mutatkozott, hogy 19Í7-re a veszteséges vállalatok aránya 55%-ra csökkent. Természetesen ehhez hozzájárult az is, hogy 28%-kal kevesebb volt a részvénytársaságok száma, mint 1914-ben, a nem rentábilis vállalatok egy része megszűnt.6 5 Az ipari részvénytársaságok jövedelmezőségének növekedésével együtt az osztalék nagysága is állandóan emelkedett. A háború általunk tárgyalt időszakában, az építő-, sokszorosító- és műipar kivételével, minden iparágban felszökött az osztalék összege. Az 1 részvénytársaságra jutó osztalék növekedésének üteme az alábbi volt:6 6 1914 100ó /o 1915 136% 1916 214% 1917 274% Mint látható, 1917-re az ipari részvénytársaságok osztaléka az első háborús évhez viszonyítva is tetemes mértékben emelkedett. " Az arányok a Magyar Birodalom területén alakult összes ipari részvénytársaságokra vonatkoznak, felölelik a csekélyszámú külföldi telepek termelésének jövedelmi eredményeit is. — 1914-ben 1035 ipari részvénytársaságot tartottak nyilván. Magyar Statisztikai Évkönyv 1914. 127. 1. — 1915-ben 1007 ipari részvénytársaság volt. M. Stat Évkönyv. 1915.128.1. — 1910-ban 935,1917-ben 881 részvénytársaság szerepel a kimutatásban. M. Stat Évk. 1916-. 1918. 89. 1. •s A számításokat a Magyar Statisztikai Évkönyv említett 3 kötetének 127,128, 89. oldalán közölt táblázatok alapján végeztük. "Üo. 126, 127, 88. 1.
