Századok – 1965
Közlemények - Nevelő Irén: A munkásosztály helyzete Magyarországon az első világháború idején (1914–1917) 1206
\ A MUNKÁSOSZTÁLY HELYZETE MAGYARORSZÁGON 121 1 A 18. § pedig az üzemek és ipartelepek birtokosainak az üzemek szükségszerinti folytatására vagy a személyzettel való együttes használat átengedésére kötelezhetőségét szabályozza.2 Mindezek az intézkedések a munkásmozgalom gúzsbakötését is célozták, az uralkodó osztályok a hadviselés érdekét sértő minden politikai vagy gazdasági küzdelmet meg kívántak akadályozni. A hadiállapotra felkészülés jegyében, a kormányszervek 1914-re már elkészítettek egy szigorúan bizalmas, titkos tervezetet, a háború esetén alkalmazható kivételes intézkedések végrehajtásáról.3 A tervezet első része a törvénycikkeket közli, második része az előkészített kivételes intézkedésekhez ad útmutatásokat, a mellékletekben pedig szabályosan kidolgozott rendeletek sorakoznak, amelyekről csak az aláírás, a kihirdetés hatálya és kelte hiányzik, a rendeletek területi kiterjedése tekintetében viszont a várható R, J, В háború szül néhány variációt.4 Az előkészületek ismeretében érthető, hogy a kivételes intézkedéseket a Monarchia ultimátumának szerb részről történő „visszautasítása" után azonnal életbeléptetkettók. A kivételes intézkedések 1914. július 2G-án teljes szöveggel jelentek meg a Budapesti Közlöny rendkívüli, 170. számához csatolt mellékletben s az azt követő számokban. A kihirdetési rendelet másolatát a lakosság informálása végett a belügyminiszter megküldte valamennyi főispánnak.5 A számunkra leglényegesebb intézkedések, az egyesülési és gyülekezési jog korlátozásáról szólók, kezdetben csak a főleg nemzetiségek lakta megyékre és törvényhatósági jogú városokra terjedtek ki, ezek között is kivételt képeztek a szlovák vidékek, valamint a nyugat-magyarországi nemzetiségi megyék.6 A tényleges háború megindulásával e rendeletek hatályát azonban kiterjesztik az egész országra. Az érvényesség bővítése alapján az összes törvényhatósági joggal felruházott városiján a közbiztonság megőrzése céljából igénybevehető a csendőrség. Az egyesülési jog korlátozásáról szóló rendelkezés szerint új egyesületeket vagy fiókokat alakítani tilos. „A kormányliatóságilag láttamozott alapszabályokkal bíró egyesületek felett köteles a rendőrhatóság fokozott felügyeletet gyakorolni, és indokolt esetekben egyes egyesületek működésének felfüggesztése végett a belügyminiszterhez haladéktalanul javaslatot tenni. Egyes egyesületek működésének felfüggesztését a katonai területi parancsnokságok is kezdeményezhetik. Sürgős szükség esetében egyes egyesületek működését az illető törvéDyliatóságok első tisztviselője vagy a kormánybiztos is felfüggesztheti."7 A működéstől eltiltott egyesület tevékenységet nem fejthet ki, amiről karliatalmilag is gondoskodni kell. A rendőrségi felügyelet az ellenőrzés alá helyezett egyesületek életének szinte valamennyi mozzanatára kiterjedt. Az ellenőrzés elrendelése után azoknál az egyesületeknél gyakorolták a felügyeletet, ahol alapos gyanú állt fenn, hogy működésük törvénybe, rendeletbe, alapszabályokba ütközik, vagy államellenes irányú. „A rendőrhatóságok kötelesek ezeknek az intézményeknek működését állandóan figyelemmel kísérni s az ellenőrzés hathatós gyakorlása céljából kötelesek mindannyiszor, ahányszor szükségesnek látják, könyveikbe, levelezéseikbe, közgyűlési, igazgatósági stb. jegyzőkönyveikbe és mindennemű okmányaikba a helyszínén betekintést szerezni, s a tapasztalatokról feljegyzést készíteni. Amennyiben eljárásuk folyamán büntetendő cselekmény nyomára jutnak, kötelesek az eljárás megindításához szükségelt lépéseket haladéktalanul megtenni."8 A rendőrhatóság megjelenhet mindennemű ülésen ós szükség esetén betilthatja, feloszlathatja azokat, minden jogellenes határozat végrehajtását megtilthatja, és az egyesület minden szervének működését megállíthatja, ha úgy találja, hogy törvényellenesen cselekszik. A rendőrhatóság kötelessége könnyebb teljesítése végett elrendelheti, hogy az inkriminált intézmények minden közgyűlést, igazgatósági, választmányi és bármely ülést megtartása előtt 24 órával bejelentsenek, ellenkező esetben az értekezlet összehívását meggátolhatja. Az ellenőrzés lefolytatásához bármikor joga van karhatalmat igénybevenni. Világos, hogy amennyiben a szakszervezetekre alkalmazzák a rendőri felügyelet alá helyezést és a rendelet erre módot nyújt, úgy azok tevékekenységét, a működés engedélyezése mellett is, teljesen megbéníthatják. A gyülekezési jog korlátozása is országos érvényű lett. „Politikai jellegű nép-1 Uo. 871-883 1. 3 Az 1912: LXIII. és LXVII. tc.-hez egyébként nem készült végleges végrehajtási utasítás. * Lásd: Országos Levéltár (továbbiakban OL.) ME. 1914. g. dosszié. Tájékoztató a háború esetére szóló kivételes intézkedésekről (R = Oroszország, .T - Szerbia, В = Balkán). s A hirdetményt lásd: Miskolci Állami Levéltár (továbbiakban ÁL.) Főispáni iratok 1914-Iii7. " Belügyi Közlöny, 1914. jul. 29. 480, 483. 1. 7 Belügyi Közlöny, 1914. jul. 29. 480. 1. , aug. 2. 508.1. ' OL. ME. 1914. g. dossz. Tájékoztató .. . 139. 1. XII. с. a. melléklet. 8 Századok 1965/6.
