Századok – 1965
Közlemények - Nevelő Irén: A munkásosztály helyzete Magyarországon az első világháború idején (1914–1917) 1206
1208 NEVELŐ IRÉN gyűlések, felvonulások, körmenetek stb. tartása további intézkedésig tilos, és megtartásukat karhatalommal is meg kell akadályozni"9 — olvasható a rendeletben. A közigazgatási hatóság gyűléseinek kivételével minden más összejövetelt csak rendőrhatósági engedély alapján lehet tartani. E rendelkezés vonatkozik a magánhelyiségekben tartandó összejövetelekre, gyülekezésekre is. Az engedélyezett gyűléseken a rendőrhatóság jogosult képviseltetni magát, s azt, ha a közbókét veszélyezteti, akár karhatalommal feloszlathatja. A nem engedélyezett gyűlés szervezőit, közreműködőit, vagy akárcsak résztvevőit 2 hónapig terjedhető elzárással és 600 korona pénzbüntetéssel sújthatják.10 Ugyancsak országos érvényűre terjesztették ki a hadviselés érdekét érintő s a katonai büntetőbíráskodás alá nem eső bűncselekményeknél a gyorsított bűnvádi eljárás bevezetését, valamint a haderő ellen polgári részről elkövetett bűncselekmények esetén a honvéd büntetőbíráskodás alá helyezést.11 Szabályozó rendelkezés jelent meg az időszaki lapok és más sajtótermékek országos ellenőrzéséről is. Az 1912: LXIII. tc. 11. f-ának felhatalmazása alapján, a sajtótörvényben szabályozott eljárástól eltérőleg, elrendelik egyes külön megjelölendő időszaki lapoknál a köteles lappéldányoknak a terjesztés megkezdése előtt 3 órával, más sajtótermékeknél az 1 héttel korábbi bemutatását az ellenőrzésre hivatott ügyészségnél, ill. rendőrhatóságnál. Ha a sajtótermék felülvizsgálása során a közlemények ellen kifogást emelnek, úgy azok terjesztését eltiltják.12 Az olyan katonai tárgyú cikkek megjelenéséről, amelyek nyilvánosságra kerülése a hadvezetőség számára üdvös, a miniszterelnökség sajtóosztálya gondoskodik, amely állandó összeköttetést tart fenn a bécsi császári és királyi távirati irodával (к. k. Telegraphenkorrespondenzbureau) és a honvédelmi miniszterrel. A tudósítások elhelyezésénél elsősorban a hivatalos lapok jönnek számításba, amelyekre egyébként más, nem a sajtó-osztálytól érkező katonai híradás tekintetében ugyanazok a szabályok érvényesek, mint a többi sajtótermékre.13 Alsóbb közigazgatási hatóságokat a miniszterelnökség sajtóosztálya arra utasít, hogy a vidéki lapokban csak a sajtóosztálytól eredő körtáviratok szövegét közöljék, illetve a Magyar Távirati Iroda vagy a Budapesti Tudósító híreit. Minden nyugtalanságra okot szolgáltató értesülést, mint az értékcsökkenés, pénzintézetek összeomlása, harctéri kudarcok, ellenséges csapatok kártevése mellőzni kell." A kivételes intézkedéseket a hadiállapot körülményeinek megfelelően a későbbiek során még módosították. Az 1914 decemberében kiadott L. tc. bővíti a személyes szolgálatra kötelezhetők körét, amely szerint közérdekű munkák elvégzésére 18 — 50 óv között minden munkaképes ember térítés ellenében berendelhető, azzal a megszorítással, hogy csak a saját vagy a szomszédos járásban, városban, nők pedig lakóhelyükön, illetve a szomszédos községekben foglalkoztathatók.1 5 Az 1915 közepén kiadott XIII. tc. e korlátozó rendelkezéseket törölte.1 6 Az 1914: L. tc. 10. §-a alapján bocsátják ki 1915 áprilisában „a rendőri felügyelet alá helyezés és az őrizet alá vétel" szabályozását.1 7 A rendelet elsősorban a nemzetiségi izgatás elszigetelését célozta, de világos, hogy minden más, az uralkodó osztályok célkitűzéseit veszélyeztető mozgalom, így a munkásmozgalom ellen is felhasználható volt, miként a prológusban olvasható: ,,a hadviselés szempontjából az állam érdekeire, vagy a közrendre és a közbiztonságra aggályos egyének" megrendszabályozásával foglalkozik. Az illetőségi helyről való kitoloncoltatástól az internálásig pontosan körvonalazza a közigazgatási hatóságok tennivalóit és mindazokat az eljárásokat, amelyek a hadviselés érdekét „veszélyeztető" egyének szabadságjogainak korlátozását, tevékenységük megfigyelését lehetővé, s bármely gyaijus akció lebonyolítását lehetetlenné teszik. A rendeletben előírtak pontos betartására az alsófokú közigazgatási hatóságok szigorúan felhívják a figyelmet, igaz ugyan, hogy több helyütt csak ideiglenes rendelkezésnek tekintették,18 és alkalmazására a későbbiekben főleg csak idegen állampolgárok tekintetében került sor. A többoldalú törvényes tilalmak mellett külön bizalmas utasításokban a munkások és alkalmazottak fokozott megfigyelését kérik a hatóságoktól az állami szervek. 1914 ' Belügyi Közlöny, 1914. Jul. 29. 483. 1. 10 Uo. 508. és 483.1. valamint Magyar Törvénytár, 1912. évi törvénycikkek. 700. I. " Belügyi Közlöny, 1914. aug. 2. 508. 1. " Uo. 1914. jut. 29. 485. 1. " OL. ME. 1914. g. dosez. Tájékoztató .. . 30-31. 1. 14 Párttörténeti Intézet Archívuma (Továbbiakban PI. Arch.) A. XXII. 2/1914/3. Somom' m. Főispáni ein. 1914-36. "Magyar Törvénytár, 1914. évi. tc. 510. 1. " Uo. 1915. évi tc. 19. 1. " Magyarországi Rendeletek Tára. 1915. 764-771. 1. "Szolnoki ÁL. Közigazgatási alispáni íratok. 1915-1625. (10.962/1915 B. M. ein. sz. rendelet.)
