Századok – 1965

Közlemények - Nevelő Irén: A munkásosztály helyzete Magyarországon az első világháború idején (1914–1917) 1206

KÖZLEMÉNYEK Nevelő Irén: A munkásosztály helyzete Magyarországon az első világháború idején (1914—1917) a) A politikai jogok megnyirbálása A magyar uralkodó osztályok bár liirtelen, Ferenc Ferdinánd megöletését felhasználva határozták el magukat a háború kirobbantására, döntésük nem állt korábbi szándékaikkal ellentétben. A munkapárti kormányok hatalomra kerülésük óta szisztematikusan készítették elő a háborút. A belső viszonyok konszolidált állapotának biztosítását szolgálták a Balkánháborúk közvetlen hatása alatt keletkezett 1912 : LXIII. és az 1912 : LVIJLI. törvénycikkek. A háború esetére alkalmazható kivételes intézkedésekről, valamint a hadiszolgáltatásokról szóló törvény csaknem 2 évvel a háború kitörése előtt széleskörűen szabályozta a hadviselés körülményeinek megfelelő állami ós állampolgári tenni valókat. E két törvény és néhány későbbi módosítás volt az alapja a háború alatt hozott többezer rendeletnek. Az 1912: LVIII. tc. azokkal a rendkívüli intézkedésekkel foglalkozik, amelyeket a kormány háború, vagy a háború fenyegető veszélye esetében alkalmazhat . Széleskörű felhatalmazással látja el a közigazgatási és igazságszolgáltatási szerveket a közszabadságok korlátozása tekintetében. A törvényjavaslat benyújtásának miniszteri indoklása mondja: ,, . . . lényeges előfeltételét képezi a modern hadviselésnek, hogy a fegyveres erő hadműveletei és egész működése a polgári hatóságok, sőt az állam egész lakossága részéről hatékonyan támogattassanak és így e kivételes intézkedéseknek e tekintetben mindenekelőtt oda kell irányulniok, hogy a szükséges támogatás az államhatalom részéről teljes mértékben és minden állampolgárt kötelező módon biztosítható legyen. De nemcsak a katonai műveletek szempontjából szükséges, hogy háború esetére kivételes intézkedések léptessenek hatályba. Kiváló fontossága van ennek a polgári lakosság, az egész ország, a közgazdasági élet, a jogbiztonság, a személy- és vagyonbiztonság szempontjából is, amelyeket minden háború legkomolyobb veszélyekkel és károkkal fenyeget s ezeknek a kivételes intézkedéseknek e tekintetben éppen oda kell irányulniok, hogy a jogrendnek és a közbiztonsági állapotoknak fokozottan hatályos eszközökkel való megvédése segélyével a fent érintett veszélyeket és károkat lehetőleg enyhítsék."1 E célból foglalkoznak többek között azokkal a korlátozásokkal, amelyek az egyesületek működésére (9.§), a gyülekezési (10. §) és sztrájkjogra (20. §) vonatkoznak, de körvonalazzák a hírközlés, a sajtó ellenőrzésének módjait (11, 25. §)v

valamint a törvény be nem tartásából következő vétség büntetésének mértékét, a peres eljárás szigorított, a királyi törvényszék hatáskörébe utalt formáit, egyes esetekben pedig a gyorsított bűnvádi eljárás, a rögtönbíráskodás alkalmazását (12.' §). Az 1912: LXVIII. tc. pedig a hadiszolgáltatásokkal foglalkozik. Megállapítja, hogy melyek azok a területek, ahol a hadviselés érdekében az állam mint igénybevevő léphet fel, ha a hadiszükségleteket más módon nem, vagy csak nagyobb költséggel tudja kielégíteni. A hadiszolgáltatások személyes és dologi szolgáltatásokból állnak, kiterjednek: a munkaerő, az üzemek ós ipartelepek, a szállítási és közlekedési, hírközlő eszközök, hírszolgálatra alkalmas állatok, szállások, épületek, táborhelyek és földterületek rendelkezésre bocsátására, az élelmezés és élelmezési cikkek, tüzelő és egyéb anyagok, eszközök, szerszámok, valamint hadsegédeszkíjzök szolgáltatására, emellett az utak szabad használatára, továbbá forgalomkorlátozásnak, illetve beszüntetésnek eltűrésére. A számunkra legfontosabb intézkedéseket a 4., 6. és 9. §-ok tartalmazzák, amelyekben a férfi lakosság 50 éves korig való személyes szolgáltatását, a hadiszolgáltatásra igénybevettek helyhez kötését és katonai büntető bíráskodás, illetve fenyítő hatalom alá kerülését írják elő. 1 Magyar Törvénytár. 1912. évi törvénycikkek. 691-692. 1.