Századok – 1965

Tanulmányok - A magyar munkásmozgalom története 1914–1918. 1161

1178 A MAGYAR MUNKÁSMOZGALOM TÖRTÉNET!; erősítsék meg a burzsoá kormányzatot, és így állítsák meg a forradalmi erők előretörését. A központi hatalmak szocialista vezetői 1917 folyamán az európai semleges országok szocialista pártjainak segítségével folytatták kísérleteiket, hogy az antantszocialistákkal közös konferenciára üljenek össze. A Kerenszkijoffenzíva összeomlása után az orosz mensevikek is támogatták a konferencia összehívását. A tanácskozást Stockholmban akarták megtartani. Az orosz bolsevikok és a mensevikek között éles harc folyt a stockholmi konferencián való részvétel kérdésében. A bolsevikok felléptek a részvétel , ellen, mert nyilvánvaló volt, hogy a konferencia nem az imperialista kormányok forradalmi megdöntésének ügyét, hanem az imperialisták közti béke megkötését kívánja elősegíteni, nehezítve a harcot a háborús kormányok megbuktatásáért és a kapitalista rendszer megdöntéséért. * A Magyarországi Szociáldemokrata Párt vezetősége a stockholmi konferencia egyik legaktívabb szószólója volt. 1917 április elején a párt rendkívüli kongresszust tartott. A kongresszus „A béke, az orosz forradalom és a magyar demokrácia" címmel fogadta el a fő politikai határozatot. Ez állást foglal az antantszocialistákkal tartandó közös tanácskozás mielőbbi összehívása mellett, és ismét követeli, hogy a központi hatalmak hozzák nyilvánosságra békefeltételeiket. A határozat egyben sürgeti az egyesülési és gyülekezési jog korlátainak megszüntetését. A német és az osztrák kormány, s egyben a bécsi udvar ekkor már növekvő érdeklődéssel kísérte és támogatta a szocialista vezetők ama vállalkozását, hogy az antantszocialistákkal közös akciót indítsanak a megegyezéses békéért. A Tisza-kormánv viszont továbbra is idegenkedve szemlélte a szocialista vezetők ilyen irányú közreműködését. A kongresszus külön foglalkozott a választójogi harc kérdésével, s a küldöttek sürgették a párt önálló akciójának megindítását. A vita eredményeként elhatározták egy szélesebb körű pártválasztmány létrehozását, azzal a feladattal, hogy ellenőrizze és segítse a pártvezetőség tevékenységét, önálló politikai akciók indítását. A kongresszus állást foglalt amellett is, hogy május elsejét a magyarországi munkásság ismét munkaszünettel ünnepelje meg. A rendkívüli pártkongresszus az erőteljesebb akciót követelő baloldali szocialisták befolyásának növekedését tükrözte. 1917. május 1-én Magyarország munkássága általános munkaszünetet tartott. A párt a háború kitörése óta most először rendezett május 1-i munkaszünetet. A kormány ehhez előzetesen hozzájárult, bízva abban, hogy a pártvezetőség mérsékelt keretek között tudja tartani a megmozdulást. Felvonulások rendezéséről a pártvezetőség lemondott, mert a kormány ezeket nem engedélyezte. A szakszervezetekben és vendéglői kerthelyiségekben tartottak politikai gyűléseket. A május 1-i általános munkaszünet — a felvonulási tilalom és a pártvezetőség mérséklő törekvései mellett is — a magyarországi munkásság erős harci megnyilatkozása volt a béke mellett, a Tisza-kormány ellen. A munkásgyűlések ennek jegyében zajlottak le. Május 2-án a szociáldemokrata párt felhívására a budapesti üzemek egyórás politikai sztrájkot rendeztek a választójogért. Hasonló megmozdulá-