Századok – 1965

Tanulmányok - A magyar munkásmozgalom története 1914–1918. 1161

1162 A MAGYAK MUNKÁSMOZGALOM TÖRTÉNETE A német vezérkar gyors háborús győzelmet remélt. Az orosz seregek feltartóztatásához a Habsburg-monarchia haderőinek közreműködését igényelte, míg a német hadsereg fő erőit Franciaország ellen irányította. A németek a semleges Belgiumba betörve, annak területén át nyomultak Párizs irányába. A Marne folyó melleti csatában azonban a német haderőt megállították, s a gyors háborús győzelem lehetősége már 1914 őszén meghiúsult. A háborúba mind több ország kapcsolódott be. 1915 májusában Olaszország is hadba lépett, de nem Németország és a Habsburgmonarchia oldalán, amelyekkel szövetségi szerződése volt, hanem átállt az antant hatalmakhoz. 1915 augusztusában Japán is megüzente a háborút a német blokknak, hogy az antanttal szövetségben megszerezze a csendes-óceáni német birtokokat. 1915 őszén Bulgária és Törökország viszont a központi hatalmakhoz csatlakozott. 1916 augusztusában Románia az antant oldalán lépett hadba. 1917 áprilisában az Amerikai Egyesült Államok —- amely addig semleges volt s a háborús rendelésekkel óriási nyereséghez jutott — hadat üzent Németországnak, s az év decemberében Ausztria-Magyarországnak. Ugyanazon évben az antant oldalán hadba lépett Görögország és számos más ország. Az első világháború két imperialista tömb rablóháborúja volt. A résztvevők hódítási célokat szolgáló hadjáratukat „honvédő" háborúnak tüntették fel; nacionalista és soviniszta szenvedélyek mérhetetlen felszításával tévesztették meg a háború örvényébe taszított népeket. * A világháború kitörése próbatétel elé állította a szocialista pártokat, a nemzetközi munkásmozgalmat. AII. Internacionálé határozatai—így az 1912-es bázeli határozat is — megszabták a munkáspártok feladatait arra az esetre, ha nem sikerült az imperialista háború kitörését megakadályozni. A H. Internacionálé legjelentősebb pártjai az imperialista háború támogatóivá váltak, mert vezetőik a hadüzenetkor cserbenhagyták a bázeli határozatot és elárulták a népeket. Franciaországban a háborúellenes küzdelem egyik fő szószólóját, Jean Jaurèst, a l'Humanité szerkesztőjét, a francia imperialisták egyik ügynöke 1914. július 31-én meggyilkolta; a szocialista párt három vezetője viszont belépett a francia burzsoázia háborús kormányába. Az angol Munkáspárt előbb Anglia semlegessége mellett lépett fel, de mihelyt Anglia is hadat üzent Németországnak, a háború támogatójává vált, s 1915 tavaszán két képviselője be is lépett a kormányba. A német szociáldemokrata párt — a II. Internacionálé legerősebb pártja elsőnek vált „saját" burzsoáziája segítőtársává a hódító háborúban, s az 1914. augusztus 4-i birodalmi gyűlésen a szociáldemokrata képviselők megszavazták a hadihiteleket. A pártvezetőség a háborús helyzetre hivatkozva nyíltan behódolt az uralkodó körök által meghirdetett „polgárbéke" jelszónak. A Bolsevik Párt következetesen végrehajtotta a bázeli határozatokat. Lenin kiadta a forradalmi jelszót: harcoljatok „saját" kormányotok vereségéért, változtassátok át az imoerialista háborút polgárháborúvá, használjátok fel ,,saját" burzsoáziátok háborús vereségét a kizsákmányoló osztályok hatalmának megdöntésére. A bolsevik képviselők a cári dumában a hadihitelek ellen szavaztak, vállalva érte a száműzetést. A mensevikek a fegyveres küzdelem megindulása után hamarosan a cári hatalom rablóháborúja mellé álltak. A bolsevikok elszánt harcot indítottak az imperialista háború szocialista kiszolgálói ellen is. A hódító háború elleni