Századok – 1965
Tanulmányok - A magyar munkásmozgalom története 1914–1918. 1161
A magyar munkásmozgalom története 1914—1918 AZ ELS& VILÁGHÁBORÚ ÉS A MAGYARORSZÁGI MUNKÁSMOZGALOM A NAGY OKTÓBERI SZOCIALISTA FORRADALOM HATÁSA FORRADALMI VÁLSÁG MAGYARORSZÁGON* Az első világháború kitörése és a II. Internacionálé csődje 1914 nyarán a vezető imperialista hatalmak kirobbantották az első világháborút. Az egymással szemben álló két legerősebb hatalom: Anglia és Németország játszotta a fő szerepet a világ újrafelosztásáért folyó küzdelemben. Az angol imperializmus célja az volt, hogy megvédje világuralmi vezető szerepét és óriási gyarmatbirodalmát a német monopoltőke rohamától, útját állja Németország további terjeszkedésének, és elvegye gyarmatait. Anglia fő szövetségese, Franciaország, méreteit tekintve a második legnagyobb gyarmatbirodalommal rendelkezett, azt védelmezte a német imperializmus hódító törekvéseivel szemben, vissza akarta szerezni az 1870 —1871-es porosz—francia háború idején elvesztett Elzász-Lotharingiát s részesedni akart a német gyarmati területekből. Az angolok által vezetett blokk — az antant hatalmak — harmadik fő résztvevője a cári Oroszország, amely a Balkán és Törökország irányában akart elsősorban terjeszkedni, s ebben Ausztria-Magyarország és Németország volt fő riválisa. Németország a századforduló után, nagy ipari erejére támaszkodva a legerősebb kontinentális katonai hatalommá vált. Célul tűzte ki Franciaország gyarmatainak elvételét, és azt tervezte, hogy Oroszországot visszaveti, s területeinek egy részét megszerzi, Angliát az európai kontinenstől elszigeteli, majd szárazföldi úton előrenyomul India felé, fenyegetve az angolok e legnagyobb és legértékesebb gyarmatát. A német imperializmus lejentősebb háborús szövetségese az Osztrák-Magyar Monarchia. E két államot központi hatalmaknak nevezték. A Habsburgbirodalom a Balkánon akart újabb területeket hódítani, s fő ellenfele a cári Oroszország volt; hódító törekvéseinek útjában közvetlenül Szerbia állt, amelyet az antant hatalmak támogattak. 1914. június 28-án a Habsburg-monarchia által bekebelezett Boszniafővárosában, Szarajevóban szerb nacionalisták agyonlőtték Ferenc Ferdinánd trónörököst. Ennek ürügyén — egy hónapos diplomáciai tárgyalások és mozgósítási előkészületek után — Németország és Ausztria-Magyarország kirobbantotta a mindkét hatalmi csoportosulás részéről elkészített világháborút. 1914. július 28-án I. Ferenc József a német kormány ösztönzésére, az osztrák és a magyar kormány egyetértésével hadat üzent Szerbiának. Németország augusztus 1-én megüzente a háborút Oroszországnak, s augusztus 3-án Franciaországnak. Anglia augusztus 4-én üzent hadat Németországnak, s a Habsburgmonarchia augusztus 5-én Oroszországnak. * A készülő párttörténeti tankönyv III. fejezetének tervezete, melyet a Párttörténeti Közlemények 1964. évi 3. száma alapján közlünk. Az I. és II. fejezet tervezetét a Párttörténeti Közlemények 1964. évi 1. és 2. száma hozta. 5*
