Századok – 1965
Tanulmányok - Somogyi Éva: Az 1896. évi választójogi reform Ausztriában 1131
AZ 1Ő96. ÉVI VÁLASZTÓJOGI IIKFOKM AUSZTKIÁBAN 1147 tésével a koalíciós partnerek kompromisszumát létrehozni.6 8 — Mieló'tt azonban a nyílt ellentét a kormányon belül, s az ellenzék obstrukciója a,parlamentben teljességében kibontakoznék, a kormány váratlanul a másik buktatón, a nyelvrendeleten vész el.69 Az egymást követő kormányok: Taaffe, Windischgrätz, Kielmansegg két esztendő alatt egyetlen lépést sem haladnak előre a választójogi reform útján; s így sem ezzel, sem más módon nem sikerül megszabadulniok a „parlament abszolutizmusától", azaz alkotmányosan, a parlament többségének támogatásával kell kormányozniok. 1895 őszén Badeni kap megbízatást az uralkodótól, hogv erős kézzel teremtsen rendet az országban. Badenit, aki szűkebb hazájában, Galíciában kezdte politikai pályafutását, a polgári alkotmányosság eszméi nem túlzottan fertőzték meg. Programnyilatkozatában a császárminiszter szavai kísértenek: „Ha azt mondom, hogy a kormány pártoktól független, s a jövőben is meg akarja őrizni függetlenségét, e szavak azt jelentik, hogy mi vezetni és nem vezettetni akarunk."70 A kormány hamarosan foglalkozni kezd a választójogi reform kérdésével, s Badeni már az október 12-i minisztertanácson előadja reformtervét. A privilegizált kúriákat megtartva, egy V., általános kúriát javasol, amelyben valamennyi, 24. életévét betöltött, fél éve egyhelyben lakó osztrák állampolgár választójogot kap. „Olyan választási rendszert kell alkotni — mondja Badeni — , amely egyrészt magába foglalja az állami érdekcsoportok képviseletét, másrészt helyet ad az általános választójognak. - . A ma létező érdekcsoportok ellensúlyt biztosítanak az új kúria általános választójogával szemben."71 A reform-tervezet parlamenti vitája 1896. február 20-án kezdődik, s ez alkalommal lényegében valamennyi jelentősebb politikai párt fenntartja korábbi álláspontját. Az ifjúcsehek ki jelentik (Brzorad), hogy a tervezet nem felel meg a várakozásnak. 5 millió választó az általános kúriában 72 mandátumot kap, míg az I. kúria 5000 nagybirtokosa továbbra is 85 képviselőt küld a parlamentbe. A javaslat új igazságtalanságot teremt, új pluralitást az V. kúriában — s fenntartja a régi rendszer minden hibáját, különösen a schmerlingi választási geometriát, a népek kisebbségének uralmát a parlamentben.72 Slavik számadatokkal bizonyítja, hogy a csehek számára mennyire igazságtalan a fennálló képviseleti rendszer, s ezen a Badeni-javaslat lényegében semmit sem változtat. A csehek, a kormányjavaslattal szemben, az általános, egyenlő választójogot követelik.73 68 Az új tervezet szerint I li mandátumot kapnának a szervezett munkások és harmincnégyet valamennyi adófizető polgár. Tehát két új kúriát akarnak bevezetni. Kolmer : i. m. V. köt. 500—506. 1. 69 Még Taaffe Ígéretet tett arra, hogy a cilli (stájerországi) német gimnáziumban párhuzamos szlovén osztályokat nyit. Most Windischgrätz eleget akar termi a szlovének régi követelésének, ezzel azonban a német pártok dühödt ellenállását váltja ki s a német liberálisok kiválásával a koalíció felrobbantását. Hugelmann : i. m. 483 — 485. 1.; Charmatz : Österreichs innere Geschichte II. köt. 86 — 88, 93 — 95. 1. 70 A kormányprogramot közli Kolmer : i. m. VI. köt. 2— 7. 1. 71 Brügel : i. m. IV. köt. 294 — 295. 1. Badeni természetesen csak férfi állampolgárokra gondol, s nem szándékozik választójogot adni az urukkal egy háztartásban élő cselédeknek sem. Ezt a megszorítást a vita során elvetik. Az 1896. febr. 15-i Badeniféle reformtervezetről Kolmer : i. m. VI. köt. 154. 1. A szentesített törvénycikkek: RGBl. 1896. 168 — 169. tc. 72 S. P. A. XI. Session 22,644 — 645. 1. (febr. 20.). 73 S. P. A. XI. Session 24,202 — 206. 1. (ápr. 20.).
