Századok – 1965
Tanulmányok - Somogyi Éva: Az 1896. évi választójogi reform Ausztriában 1131
AZ 1Ő96. ÉVI VÁLASZTÓJOGI IIKFOKM AUSZTKIÁBAN 1133 annyit, mint egy falusi adófizető polgáré.1 1 A legnagyobb tömegek azonban egyáltalán nem rendelkeznek választójoggal.1 2 A cenzusos választójog eleve biztosítja a birodalom gazdaságilag fejlettebb nemzeteinek politikai túlsúlyát. A speciálisan kialakított rendszer, a többszörös pluralitás, a városi mandátumok nagyobb ereje a vidékiekkel szemben, s különösen az ún. választási geometria, a gondosan kialakított választókörzetek, ahol a nemzeti kisebbség szóhoz sem jut, a cenzusos rendszer által adott előnyt a németek, s bizonyos mértékig az olaszok számára méginkább fokozzák.13 Ez a választási rendszer, rfmely kuriális szisztémájával az 1848 előtti rendi alkotmány kereteit igyekszik polgári tartalommal megtölteni és összebékíteni, merev megkötéseivel a társadalmi erők, politikai érvényesülésének keretét megszabni és stabilizálni, a korabeli Európa egyik legbonyolultabb képviseleti rendszerét eredményezi. A feudális rendi szisztémát valamifajta polgári érdekképviseleti rendszerré alakítja, a nemesi privilégiumokat konzerváló I. kúriával szemben a kamarák korporativ képviseletét vezeti be; többszörös pluralitásával s a II. és IV. kúria elektoros választásával szinte mindazt az elemet felhasználja, amit az európai alkotmányos gyakorlat a népképviselet elvének korlátozására valaha is produkált. Tartomány I kúria II. és III. kúria IV. kúria összesen Alsó-Ausztria 5 8 5 18 Felső-Ausztria 2 4 4 10 Salzburg 2 — 1 3 Stájerország 3 5 5 13 Karintia 1 2 2 5 Krajna 1 2 3 6 Triest — 2 — 2 Görz 1 — 1 2 Istria 1 — 1 2 Tirol 3 2 5 10 Voralberg 1 — 1 2 Csehország 15 20 19 54 Morvaország 6 9 7 22 Szilézia 2 2 2 6 Galícia 13 7 18 38 Bukovina 2 1 2 5 Dalmácia 1 1 3 5 59 65 79 203 <justav Kolmer : Parlament und Verfassimg. Wien und Leipzig. I. Bd. 1902. 63. 1. 11 Számításainkat az 1867-es választás statisztikája alapján készítettük. Az adatokat közli H. Rauchberg : Die Statistischen Unterlagen der Österreichischen Wahlreform. Brünn. 1907. 47. 1. I. tábla. 12 1879-ben Ausztria lakosságának kb. 6%-a, 24 éven felüli férfilakosságának 26,2%-a volt választójogú. Ez az adat kb. megfelel az 1861-es állapotoknak is. Számításainkat az 1879-es választás (Österreichische Statistik fa továbbiakban Öst. Stat.] IX. Bd. Wien 1885. 6. lieft. VIII. 1.) és az 1880-as népszámlálás adatai (Öst. Stat. XXXIÍ. Bd. 3. Heft XI. 1.) alapján végeztük. 13 így adódik, hogy 1873-ban, amikor is a németek az összlakosság 36,5%-át teszik ki, a mandátumok közel 2/3-a felett rendelkeznek. A lakosság nemzetiségi összetétele: Öst. Stat. XXXII. Bd. Die Ergebnisse der Volkszählung vom 31. Dezember 1890. Wien. 1892. 1. Heft. XXVIII. 1. A mandátumok nemzetiség szerinti megoszlásáról: Karl G. Hugelmann: Nationalitätenrecht des alten Österreich. Wien. 1934. 144. 1.
