Századok – 1965
Tanulmányok - Antall József: Eötvös József Politikai Hetilap-ja és a kiegyezés előkészítése 1865–1866. 1099
EÖTVÖS J ÓZSEF POLITIKAI HETILAPJA 1109 talán több sympathiák vezették, hanem a németet választá."7 1 A történelmi körülmények, a földrajzi helyzet kényszerítő hatásának hangsúlyozása után a régi sebek begyógvítása, a megegyezés elősegítése mellett száll síkra. De figyelmezteti Bécset: ,,Ha azt akarják, hogy a viszály után kezet nyújtsunk, előbb le kell venni a bilincseket, melyek szabad mozgásukban gátolják." Eötvös a kiegyezés magyarországi népszerűsítése közben nyíltan kimondotta, hogy az osztrák birodalom problémái is a magyar kérdés megoldásától függnek.7 2 A bécsi Neue Freie Presse is elismerte a Politikai Hetilap ..tárgyilagosságát", hogy Magyarország szabadságáért folytatott küzdelmében nem téveszti szem elől a Birodalom és az osztrák nép alkotmányos jogait. Az együttműködés, sőt az elnézés ellenére, élesen visszautasítja az osztrák liberálisok követelését a „centralis parlament" megteremtésére. Bécsben téves elképzelések élnek a parlamentről. „Ha testületet látnak, mely közügyekről nyilvánosan tanácskozik, az állam költségeiről szól, s minisztereket interpellál, nézetük szerint megvan a parlament. . . De. kik e tárgyról komolyan gondolkoztak, tudják, hogy az, mi által valamely tanácskozó-testület parlamentté válik, nem bizonyos formákban, melyeket tanácskozásaikban követ, hanem azon törvényhozási hatalomnak teljességében áll, melyet a nemzet képviselőinek kezébe letesz, s melynek épen ezért, a fejedelmi sanctio jogán kívül, más határai nincsenek, mint amelyeket e testület maga szab magának."73 Ugyanakkor leszögezte Eötvös azt is, hogy a közös ügyek tárgyalására hivatott delegációk nem parlamentek ! Igen szenvedélyessé vált Eötvös hangja, amikor Belcredi gróf államminiszteri kinevezésével veszélyeztetve látta a kiegyezés lehetőségét.7 4 Kifakadt azok ellen, akik a Birodalom két felének érdekeit „szüntelen ellentétbe állítják" és közben egységről beszélnek. Folytatta vitáját a Neue Freie Pressevei a közös parlamentről.75 A német egység létrejöttének elkerülhetetlenségére hivatkozott, amely szükségessé tette az önálló magyar országgyűlés fenntartását . Ausztria sem lehet egyszerre tagja a közös német és az osztrák parlamentnek. A megvalósulás körvonalainak kibontakozásával egyre inkább előtérbe kerültek a német egység árnyoldalai is. Eötvös lehetőséget és veszélyt, de mindenképpen elkerülhetetlen történelmi folyamatot látott benne, amely eddigi politikája feladására kényszeríti Bécspt. Egyben biztosítani kell a magyar állam különállását, hogy elkerülhetőek legyenek a benne rejlő veszélyek. Óvakodjunk minden olyan lépéstől, ami „a magyar koronának állami önállásáról" való lemondást jelentene vagy ,,az összeolvadáshoz vezetne". Bízott ugyan abban, hogy az európai nagyhatalmak megakadályoznák, hogy Magyarország „a német szövetség kiegészítő részévé" váljék, mégis Poroszország végső győzelme. a „kisnémet" eszme diadala előtt indokolt volt Eötvös félelme, hogy Ausztria magával rántja Magyarországot is az egvséges Német Birodalomba.,7 6 71 PH. i. évf. 2. sz. (1865. júl. 10.) — Vezércikkében azokat a gondolatokat fejti ki, amelyeket még 1865 áprilisában Csabacsüdön készített tematikai vázlatában jegyzett le. Az érdekazonosságról: „S ha a gyűlölet öröklött, öröklött azon meggyőződés is, hogy a két nemzet nem nélkülözheti egymást." Eötvös: Naplójegyzetek. 92 — 99. 1. Ismertettem a már említett cikkemben is. (M. K„ 105. 1.) 72 PH. 1. évf. 3. sz. (1865. júl. 17.) "" 7^PH. 1. évf. 4. sz. (1865. júl. 24.) 74 PH. 1. évf. 6. sz. (1865. aug. 7.) 75 PH, 1. évf. 7. sz. (1865. aug. 14.) 76 Eötvös: Naplójegvzetek. 118 — 119. 1.
