Századok – 1965

Tanulmányok - Antall József: Eötvös József Politikai Hetilap-ja és a kiegyezés előkészítése 1865–1866. 1099

1110 ANTALL -JÓZSEF Magyarország és az Osztrák Birodalom kiegyezésének politikai vizsgá­lata, az érdekek azonosságának bizonyítása után fog a megfelelő szervezet, szövetségi forma népszerűsítéséhez. Hasonlóan más cikkeihez, alapelvei — jjyersen, de őszintébben — már megtalálhatók bizalmas naplójában.77 Ha lemondunk a történelmi jogról, „én meg vagyok győződve, nem fogunk megállni a respublicáig. Én részemről könnyen kibékülök e gondolattal." Meggyőződése, hogy „a világ a foedaratív elv által jános alkalmazásának megy elébe". Bármi történik is most: „egykor ide fogunk jutni". A magyarság szá­mára ez nem lenne kedvezőtlen, „sőt nagyobb állást" kapna egy ilyen szövet­ségben, mint a Birodalom dualisztikus átalakítása után. De célszerűnek és kedvezőnek tartaná, „ha a dualismusnál egyideig megállapodva, időt nyer­nénk, hogy a Magyar minden tekintetben, főkép míveltségben megerősödve, a nagy szerepre képessé váljék." Az 1848. évi törvényeken alapuló perszonálunióról való lemondás, lényegében a reálunió elfogadása (Deák „húsvéti cikke") után időszerűvé vált a dualisztikus államszervezet részletesebb megfogalmazása.7 8 Közös ügyek: „a külügy, a kereskedelmi ügy, a birodalmi hadi és a birodalom pénzügyei". Az első kettő nem okozott gondot Eötvösnek. A közös külpolitika irányításá­ban játszott szerepünk attól függ, hogy mekkora hatalommal rendelkezünk a hadügy és a pénzügy terén. A kereskedelmi viszonyok szorosabbá válása — megítélése szerint — nem veszélyezteti az államok önállóságát. A hadügy és a pénzügy területén azonban biztosítékokra van szükség. A Birodalom ha­talmi érdekeinek veszélyeztetése nélkül követelhetjük az alábbiak elfogadását: 1. A hadsereg létszámának megállapításához a magyar országgyűlés hozzájárulása szükséges. 2. „Magyarországnak egész contingense csak a magyar ezredekbe vétes­sék fel." 3. Ezeknek csak magyar tisztjei legyenek. 4. Magyarországon békében csak magyar ezredek állomásozhatnak. 5. Az elhelyezés és általában az országban állomásozó csapatok parancs­noksága magyar kézben legyen. Hasonlóan fontos a pénzügyi kötelezettségek pontos körülírása. A biro­dalmi költségvetés csak Ausztria és Magyarország hozzájárulása útján emel­kedhet törvényerőre. Ügyelt a törvényhozási garanciákra. A delegációk való­ban csak „küldöttségek", tagjaik elvesztik megbízatásukat, ha képviselői mandátumuk lejárt. A közös ügyek meghatározásakor biztosítékokról kell gondoskodni a végrehajtásnál is. Bár a fő garancia „a közvélemény hatalma",79 nem mellőzhető az alkotmányjogi forma sem. Egy-egy államminisztert kellene kinevezni, akik minden közös minisztérium által kiadott rendeletet ellen­jegyeznének. Nem a közös, hanem saját országgyűlésüknek tartoznának felelős­séggel.8 0 A kiegyezés tényleges megtörténtekor jóval kevesebb garanciával kellett megelégednie Magyarországnak.8 1 Vonatkozik ez elsősorban a hadsereg-" Uo. 1.16 — 117. 1. 78 Uo. 120 — 123. 1. Sötér említi (Nemzet és haladás. 272. 1.), hogy már 1848 végenj a müncheni vázlatban „közös ügyekként" elfogadta a hadügyet, a pénzügyet, a kül­ügyet, a kereskedelem- és közlekedésügyet is. 79 Uo. 124. 1. — Jellemző Eötvös állásfoglalása, amikor a szűkebb értelemben vett közjogi formák tárgyalásakor sem mulasztja el megjegyezni ezek alárendelt szerepét. Gondoljunk Deák felfogására ! 80 Uo. 124—125. 1. 81 1867. évi 12. tc.

Next

/
Oldalképek
Tartalom