Századok – 1965
Tanulmányok - Antall József: Eötvös József Politikai Hetilap-ja és a kiegyezés előkészítése 1865–1866. 1099
1108 ANTALL -JÓZSEF csak azt mondom, hogy éppen nem osztom D.(eák) nézetét, ki mindent csak az alkotmányos Ausztria népeitől remélek ьчcsak ennek képviselőivel kezet fogva akarok elérni. S hogy annál fogva azt kívánom, hogy a birodalom két részének érdekközössége mentül világosabban kiemeltessék és a sympathikus szózatok, melyek mellettünk akár a Reichsrathban, akár a journalistika mezején felhagzanak, lapunkban mindig visszhangra találjanak. Barátaink irányában még gyengeségeiket is el kell viselnünk."ee A Politikai Hetilap első számának vezércikkében Schmerling bukásának jelentőségével foglalkozott.87 A kiegyezés feltétele: a magyar alkotmány és az osztrák birodalom érdekeinek az összeegyeztetése. „Mindkettő a történetnek s pedig egy hosszú történetnek eredménye." Mindkét oldal hibázott, amikor gyökerestől akarták, viszonyukat megváltoztatni, „új alapokon, újból alkotni". A kompromisszumra hajló, reálpolitikai húrokat pengető Eötvös lehetőséget kívánt nyújtani Bécsnek arra, hogv a tévedések kölcsönös elismerésével rendezzék a vitás kérdéseket. A kiegyezés alapelvei Eötvös megfogalmazásában: 1. Magyarország szabadságának és függetlenségének biztosítása. Saját parlamentáris kormánnyal. 2. A Birodalom két felének teljes egyenlősége. 3. A Birodalom fenntartása és megszilárdítása, a viszonosság és egyenlőség alapján. Ausztria és a Birodalom népeinek alkotmányos szabadsága. A Birodalom szabadelvű átszervezését egyenesen Magyarország önállósága biztosítékának tekintette. Most sem várt sokat a császár jóindulatától. „Kik a magyar nemzet jövőjét fejedelmeik igazságszeretetétől várják, elméskednek a német sógorok gyengeségei felett s bókoljanak más felé, én mindent kölcsönös érdekeink felvilágosításától s azon szeretettől várok, mellyel mi is, amazok is a szabadság iránt viseltetünk."®8 Éppen a Politikai Hetilapban mondja ki, hogy „hazánk alkotmányos szabadságának legbiztosabb garantiája csak az austriai birodalom minden népeinek alkotmányos szabadságában található".6 9 Eötvös és elvbarátai nemcsak a sajtóban kerestek összhangot az osztrák szabadelvű politikusokkal, hanem a személyes érintkezésben is. Falk írja Trefortról szóló visszaemlékezésében, hogy a Politikai Hetilap „új érintkezési pontot képzett" közöttük, mert Trefort ..többször jött fel Bécsbe", hogy találkozzék a Reichsrath liberális politikusaival, elsősorban a stájerországi autonomistákkal, Kaiserfelddel és Reichbauerrel.70 Az osztrák álláspont tapintatos kezelése azonban nem akadályozza meg abban Eötvöst, hogy erélyes választ adjon a bécsi sajtó támadásaira. Visszautasította azt az osztrák álláspontot, hogy a magyaroknak tett engedmények hátrányosak lennének a Birodalom nagyhatalmi állása szempontjából. Történelmi magyarázattal bizonygatta az egymásra utaltságot, amely fontosabb az érzelmi hangulatoknál. „Főkép ennek tulajdonítható kétségtelenül, hogy a mohácsi vész után, midőn nemzetünk a szükségét érezé, hogy saját védelmére másokkal szorosan szövetkezzék, erre nem a lengyel nemzetet, melyhez 66 Eötvös: Levelek. 130 — 131. 1. (1865. jún. 17.) 67 Politikai Hetilap (továbbiakban: PH). 1. évf. 1. sz. 1865. júl. 3. Itt jegyezzük meg, hogy a lap fennállásának első félévében majdnem minden vezércikket Eötvös írt. Elvétve találkozunk Keleti Károly, Lónyay Menyhért nevével. Treforttal együtt inkább gazdaságpolitikai cikkeket írtak. 68 Eötvös: Levelek. 132 — 133. 1. 09 PH. 1. évf. 1. sz. 70 Falk: i. m. 384. 1.
