Századok – 1965
Tanulmányok - Antall József: Eötvös József Politikai Hetilap-ja és a kiegyezés előkészítése 1865–1866. 1099
EÖTVÖS J ÓZSEF POLITIKAI HETILAPJA 1107 Eötvös tudomásul vette Deák vezérségét és — szóban legalább megelégedett a nagy dráma írójának, súgójának szerepével. De sohasem mondott le önálló hangjának érvényesítéséről, kiegyezési politikája népszerűsítéséről. Még 1864 szeptemberében, Schmerling uralma tetőpontján fogalmazta meg a magyar önállóság visszaállításának fokozatosságon alapuló evolucionista stratégiáját. „Megtartani az ország integritását s a lehetőségig nagyobb authonomiát szerezni."61 Elő kell készíteni a magyarságot arra, hogy adott időpontban képessé váljék a függetlenség gyakorlására. Csak az ország gazdasági és kulturális életének fejlesztése, megerősítése révén válhat erre alkalmassá. A német egység megteremtésének a függvényeként — mint ezt annyiszor hangsúlyozta — születik meg a nagy lehetőség. A birodalmi kötelék szétszakítására nincs mód. „A jelen pillanatban vagy éppen nem, vagy csak forradalom által oldathatnók fel s ez a magyar nemzetiséget mindennél inkább veszélyeztetné, minden törekvés ez irányban csak kárunkra lehet."62 Nem látott más lehetőséget Magyarország számára, mint — alkalmas időben a kiegyezés létrehozását Ausztriával. De semmi sem állt tőle távolabb, mint a császár és udvara iránt érzett rokonszenv. Felháborodva vette tudomásul Ferenc József lelkes budai és pesti fogadtatását, amikor- 1865. június 6-án látogatást tett az országban. Lekopasztották a fákat és a kerteket, hogy lombfüzéreket fonjanak a császár fogadására. A hódoló szolgalelkűség keserű bosszúságot okozott Eötvösnek. Megdöbbenve látta, hogy akiket eddig is alig lehetett visszatartani az elvtelen megalkuvás politikájától, ha erre lehetőséget kapnak, „nem fognak mértéket tartani aljasságukban".8 3 Nyugalma csak akkor tért vissza, amikor Ferenc József és a „hajlongó kamarás sereg" eltávozott.6 4 „Mily eredménye lesz e nagy állami comoediának, jelenleg talán senki nem mondhatja, annyi bizonyos, hogy Űr és szolgák megismerkedtek egymással s az meggyőződött, hogy minden nagy események után az inastermészet ezekben nem veszté el hatását, s ezek belátják, hogy a félelemből gyűlölt uralkodó nem oly veszedelmes, mint gondolák s ha nem is a jognak férfias védelme által, legalább a hízelgésnek megnyerhető s hogy e szerént a kiegyenlítés lehetséges, mert hisz minden rész megtartotta hibáit s gyengeségeit."65 Talán sikerült érzékeltetni Eötvös hangulatát, lelki állapotát ezekben a hónapokban. így fogott hozzá a kiegyezési politika népszerűsítéséhez Politikai Hetilapjában. A nemzeti fejlődés egyetlen lehetőséges útjának érzése és nem a Habsburg-dinasztia szolgálata késztette cselekvésre. Álláspontjának látszólagos belső ellentmondása feloldódik, ha figyelembe vesszük törekvését az osztrák szabadelvű párttal való együttműködésre, a császári udvar kegyeinek keresése helyett. Bécsi tudósítójának, az ügyes és befolyásos Falk Miksának írta: „Mi az írandó czikkek irányát illeti, azt fejtegetni felesleges, röviden 61 Uo. 50—51. 1. 62 Uo. 50 — 51. 1. — Eötvös általában elítélte a forradalmakat, visszautasította az erőszak politikáját még akkor is, ha jogos törekvéseket szolgált. Itt azonban nem társadalmi forradalomra, hanem függetlenségi háborúra, szabadságharcra gondolt. Magyarország önállósága, függetlensége, az 1848. évi törvények helyreállítása — Eötvös megfogalmazásában — nem jelentett ellentétet a Béccsel való kiegyezéssel. Szavai azonban nem fedhetik el a kiegyezés valódi tartalmát. e3 Uo. 114. 1. "Ferenc József jún. 10-én érkezett vissza Bécsbe. Pesti Hírnök, 1865. jún. 12. sz. 66 Eötvös: I. m. 114. I.
