Századok – 1965
Tanulmányok - Antall József: Eötvös József Politikai Hetilap-ja és a kiegyezés előkészítése 1865–1866. 1099
1104 ANTALL -JÓZSEF A kiegyezési tárgyalások elsősorban a kulisszák mögött és nem a sajtó nyilvánossága előtt zajlottak. Deák Ferenc „húsvéti cikke"3 7 azonban örökre összeforrott az új korszak nyitányával. A Pesti Napló névtelen cikkében szögezte le az alkú feltételeit, ebben tért le véglegesen 1848 közjogi alapjáról. „Csak azért szólunk ezekről, hogy a történelemben is bebizonyítsuk, miszerint alkotmányos önállásunk mellett sem vesztett miattunk és általunk a birodalom biztossága. Mi nem akarjuk ezen alkotmányos önállást feláldozni csupán azért, mert a lajtántúli népek új alkotmányának egyes pontjai máskép]) hangzanak ; de készek leszünk mindenkor törvényszabta úton saját törvényeinket a birodalom szilárd fennállhatásának biztosságával összbangzásba hozni, s a lajtántúli országok szabadságának és alkotmányos kifejlődésének útjában állani soha nem fogunk." Ha összevetjük Deák új programját Eötvösnek a birodalmi érdekegységet mindig hangoztató kiegyezési politikájával, hatása kétségtelennek tűnik, noha távollétében, tudtán kívül született meg a „húsvéti cikk". Eötvös Pestre érkezése után azonnal felkereste Deákot, azonban csak Kemény Zsigmonddal, a Pesti Napló szerkesztőjével tudott beszélni. Véleménye szerint Deáknak fogalma sem volt3 8 cikke hatásáról. Eötvös nagy megelégedéssel fogadta a „húsvéti cikket". Annál inkább hibáztatta Deák eljárását. amikor Apponyi bécsi lapjában, az ókonzervatív Debatte-ban közölte programját. Ludassy Mór szerkesztőnek adott nyilatkozatában részletesen foglalkozott a közös ügyekkel.3 0 A „Pragmatica sanctio" alapján ennek minősül a diplomácia, a hadügy, az uralkodó háztartása. Felvetette a parlamenti delegáció gondolatát is. Eötvös rosszallóan állapította4 0 meg: „hibát követett, az kétségtelen, hogy személves állásának ártott,midőn 4 évi hallgatás után most nézeteit ily részletesen adja elé". Deák programjának „practicus része rendkívül gyenge s nem practicus". Deák politikai nyilatkozata nagy vihart keltett. Számos bíráló hangú levelet kapott, amelyek meglehetősen elkedvetlenítették Deákot.'11 Deák igen kedvezőtlen hangulatba került. Eötvös különösen híveit hibáztatta. „A hízelgő csoport, mely őt környezi, tagadhatatlanul rossz hatást tett még észbeli tehetségeire is."4 2 Politikai törekvéseik ismét külön útra terelődtek. Deák működésével kapcsolatban Eötvös mégis leszögezte: „Minden, mi a nemzetet jelen marasmusából kiemeli, valóságos jótétemény."4 3 Eötvös József igen nehezen viselte háttérbe-szorítottságát. Deák mellett még a második helyet sem biztosíthatta magának. Ezt Andrássy Gyula foglalta el, aki gyakorlatias gondolkodásával, felületességre hajló könnyedségével — jó viszonyuk ellenére — távol állt Eötvöstől, aki magabiztosságát és „bátorságát" tapasztalatlanságának tulajdonította, mert — ahogy 1867-ben mondotta — a „politikát hírlapokból, s nem a történelemből tanulta".44 Talán ez késztette arra Eötvöst, a centralisták egykori vezérét, hogy önálló párt alapí-37 „Még néhány szó a »Botschafter«-nek ápril 9-diki czikkére". Pesti Napló, 1865. ápr. 16. — Deák Ferenc/. Beszédei. 3. köt. Bpest. 1903. 401 — 408. 1. 38 Eötvös: Naplójegyzetek. 100. 1. 39 Debatte, 1865. máj. 7 — 9. — Fercnczi Zoltán: Deák élete. 3. köt. Bpest. 1904. 17 — 28. 1. 40 Eötvös : Naplójegyzetek. 103. 1. 41 Deák Beszédei. 3. köt. 429 — 434. 1. 42 Eötvös: Naplójegvzetek. 111. 1. 43 Uo. 103. 1. 44 Uo. 223 — 224. 1.
