Századok – 1965
Tanulmányok - Antall József: Eötvös József Politikai Hetilap-ja és a kiegyezés előkészítése 1865–1866. 1099
EÖTVÖS J ÓZSEF POLITIKAI HETILAPJA 1105 tásának a gondolatával foglalkozzék.'1 5 Tervéről akkor tett le végleg, amikor 1865 nyarán Bartal György4 " vállalta a Helytartótanács alelnökségét. „Reám nézve Bartal elhatározása annyiban nagy fontossággal bír, mert azt, hogy külön pártot alakítsak, lehetetlenné teszi :B. volt az egyetlen ember azok között, kik hozzám közelebb állnak, kikkel azt tehettem volna. A többiekben mind vagy a capacitas hiányzik, vagy az erély, vagy a szorgalom."4 7 Mélyen lesújtotta Bartal lépése. Elhatározása jellemében gyökeredzett, „excellencziás úr" akart lenni. Fő oka „egv valóban nagv ambitionak hiánya, melv türelmessé .tesz".4 8 Külön párt alapítása helyett legalább a sajtó útján kívánt hangot adni önálló véleményének. A Pesti Napló Deák és Kemény eszméit képviselte, ahova Eötvös nem írt, barátai, Trefort és Lónyay is egyre ritkábban.4 9 Ennek ellenére mindent elkövetett, hogy ne kerüljön összeütközésbe Deákkal. Nem akarta szétforgácsolni az erőket. Miután nagy egészében mégis helyesnek tartotta a kiegyezési politikát népszerűsítő Pesti Napló irányvonalát, nem akart annak versenytársakat teremteni, ezért hetilapot indított.5 0 Óvatosság jellemezte Eötvös lapját, palástolta türelmetlenségét. Majláth György kancellári kinevezésével kezdetét vette a „nagy politikai átalakulás".5 1 Érthetetlennek tartotta, liogv a Pesti Napló, sőt még a határozati párt sajtóorgánuma is, miért tanúsít olyan „nagy bizodalmat" a konzervatív kormányzat iránt. Deák köre és a konzervatívok között már a Schmerling-kormány bukása előtt létrejött a különleges együttműködés. Eötvös szerint „jószándékú" manőverükkel, a kormány hallgatólagos támogatásával szétbomlasztják a felirati pártot. Andrássvnak írt (1865. augusztus 1.) levelében olvashatjuk: „Ismered nézetemet a nagy politikai manoeverről, melyen keresztül megyünk. Többször mondtam Széchenyinek, s hiszem most is, hogy azoknak, kik egy nép nevében lépnek föl, legjobb politika a nyíltság; mert semmi nép nem diplomata, s a magyar még kevésbbé az, mint mások, s támogatására csak addig számolhatunk, míg azt, amit akarunk, neki megmagyarázhatjuk."52 Eötvös tartózkodása, tapintata ellenére Deák igen megneheztelt a Politikai Hetilap irányvonala, tulajdonosának önálló hangja miatt.5 3 Sokat töprengett Eötvös saját helyzetén, a lap előfizetőinek alacsony száma miatt. 45 Sötér: i. m. 359. 1. 46 Bartal György a Szemere-kormány pénzügyi államtitkára volt. A kiegyezés után néhány esztendővel Bittó István kormányában vállalta a földművelésügyi tárcát. Madarász említi naplójában a „Bartal-féle fenevad magyaroknak" magatartását az Újépületben töltött fogsága idején. Madarász József : Emlékirataim. IR3K-1881. Bpest. 1883.277.1. 47 Eötvös: i. m. 127. 1. 48 Uo. 127. 1. 49 Eötvös és Kemény kiegyozósi politikájának ellentéteire, ezek gyökereire Sőtór (Nemzet és haladás. 271 — 272. 1.) mutat rá. A lap szerepére a Bach-korszakban: Németh G-. Béla: A Pesti Napló kezdeti szakasza. Irodalomtörténeti Közlemények. 1960. 2. sz. Eötvös politikai barátainak a cikkeit is ritkán hagyta szó nélkül Deák. Eötj-ns József: Kisebb politikai ezikkek. Bpest. 1903. Voihovieh Géza jegyzete. 352. 1. 60 Falk: i.m. 331 — 332. 1. 61 Ebben igen nagy szerepet tulajdonított Deák Pesti Naplóban („húsvéti cikk") és a Debatte-ban megjelent írásainak, valamint Ferenc József budai látogatásának. Eötvös: Naplójegyzetek. 118. 1. — Politikai Hetilap, 1. évf. 1. sz. 52 Eötvös: Levelek. 78. 1. 03 Ferenczi: Deák. 3. köt. 30. 1. — Eötvös hangsúlyozza Andrássynak írott leveleiben, hogy lapja — a szakadás elkerülése végett — ,,a Napló-nak kormánymagasztalásait nem támadhatta meg". Eötvös: i.m. 72. 1. — Néhány nappal később (1865. aug. 10.): ,»Lapom kevésbbé oppositionális, mint azt magam is kívánnám." Uo. 80. 1.
