Századok – 1965

Folyóiratszemle - Magyar folyóiratok - 971

992 FOLYÓI1ÍATSZEMLE előkészítése és a legújabbkori múzeumi munka további feladatai 3. sz.: SZABOLCSI HEDVIG: Tudományos munka az Iparművészeti Múzeumban ; Első esztendő a múzeumban c. alatt 2 fiatal régész és egy néprajzos mellett egy legújabbkori történész, a Sopronban dolgozó KÖRNYEI ATTILA ismerteti a vidéki helytörténész munkájának problémáit, sokrétű feladatait; KOVÁCS BÉLA: A miskolci Herman Ottó Múzeum új kiállításáról ; JENEI FERENC: Magyar bútorok a XVIII. században (anagytétényi kastélymúzeum kiállításáról); VAJDA ENDRE: A magyar Posta Múzeumról. — V.K. MŰEMLÉKVÉDELEM. VIII. évf. (1964) 4. sz.: GERGELYFFY ANDRÁS a kőszegi Jurisics-vár építési korszakait ismerteti vázlatosan, több érdekes képpel illusztrálva. — PATAKI VIDOR AZ egri vár. A hazai műemlékvédelem történetéhez címen visszaemlékezéseit mondja el (első része a 3. számban) az egri várnak a 30-as években általa vezetett feltárásáról. Tényszerűleg is érdekes adatai mellett, rendkívül jellemző dokumentuma ez nemcsak a feltárók szakszerű és önzetlen munkájának és leleményességének, hanem a Horthy-korszak hasonló vállalkozásokkal szemben tanúsított teljes közönyének: a katonai, civil ós egyházi hatóságok ostoba, bürokratikus akadékoskodásainak. — KISSNÉ NAGYPÁL JUDIT a pácini Alaghy-Mágocsy reneszánsz várkastély helyreállításáról ír: a középkori alapon a XVI. században erődítménnyé átépített, de még ezután is sokszor átalakított épület jellegzetes példája a kor erődített köznemesi kastélyainak : a számos képen bemutatott gondos restaurálás viszszaállította az épület reneszánsz formáját s még az érdekes, népies reneszánsz motívuméi sgrafittokat is. — DÉTHSY MIHÁLY fotókópiában és fordításban Palladiónak egy 1560-ból, valószínűleg Nádasdy Tamá? nádorhoz s feltehetően a sárvári vár építésével kapcsolatban írott, kevéssé ismert levelét közli újra. — GENTHON ISTVÁN a Tanács körút 7. sz. alatti, ún. Hacker szála ház történetéhez közöl adalékokat a XVIII—XIX. század fordulójáról. — V. K. VALÓSÁG. 1964. évf. 10. sz.: LAKATOS KÁLMÁN Fülep Lajos akadémikusról, A neves műtörténészről ír értékelő ismertetést 80. születésnapja alkalmából, bemutatva élettörténete mellett esztétikai-kritikai szemléletének alapvonásait is. 11. sz.: Arcképvázlat Molnár Erikről címen a 70. születésnapját ünneplő Molnár Erik életútját SÁNDOR PÁL cikke foglalja össze, méltatva történettudományi és filozófiai munkásságát. — O. MVILÁGOSSÁG. 5. évf. (1964) 12. sz.: HERMANN ISTVÁN a művészet szabadságharcának kezdeteit vizsgálja a korai, majd a virágzó reneszánszban. — KARDOS TIBOR Az emberi természet és értelem törvénykönyve címmel Boccaccio születésének 650. évfordulója alkalmából a Dekameron történeti jelentőségéről ír. — BALÁZS GYÖRGY Az ördög, a pokol és a történélem c. cikkében a természeti, majd a társadalmi rossznak kialakulását, a történeti vallásokban, főleg a kereszténysegben való mitizálását, majd legújabb racionalizálási kísérletét vizsgálja gazdag ideológiai-történeti anyagon. 6. évf. (1965) 1. sz.: V. M. „Mélységes és jóakaratú baráti kötelék . . ." címmel a náci külügyminisztérium Saul Friedländer kiadásában megjelent okmányait ismerteti XII. Pius és Németország kapcsolatairól. Az okmányokból kiderül a pápa a lengyel kérdésben vállalt németbarát közvetítési kísérlete, a szovjetellenes háborúval való mélységes egyetértése, a nácik rémtetteiről való értesültsóge és a fasiszta hatalmakat a vég- \ pusztulástól menteni igyekvő diplomáciai buzgólkodása. — NYÁRÁDY GÁBOR A celli csodac. cikkében leleplezi egy XVIII. századi búcsújáróhely-alapítás történetét. A. kiscelli búcsújáró helyet Koptik Odo apát, nemzetközi szélhámos alapította 1745-ben, aki végül is a göttweigi bencés kolostor börtönében fejezte be életét. A kiscelli búcsújáróhely azonban alapítója szégyenletes sorsától függetlenül folytatta a maga virágzó életét a barokk ellenreformáció szolgálatában egészen addig, amíg II. József nem konfiskálta. — B. B. TISZATÁJ. XVIII. évf. (1965) 1. sz.: GAZDAPUSZTAI GYULA Bronzkori temető a battonyai határban c. alatt _beszámol a szegedi Tudományegyetem Ókori Történeti és Régészeti Intézetének 1964. évi, méreteiben és eredményeiben legjelentősebbnek mondható battonyai (Békés m.) ásatásáról. A feltárt temető a bronzkor korai szakaszából származik. Tudományos érdekessége, hogy zsugorított csontvázas sírok mellett hamvasztásos sírokat is tartalmaz. A sírmellékletek közül hiányoznak a bronz fegyverek, munkaeszközök vagy drágaságuk vagy a lakók sajátos túlvilág-elképzelése miatt. Az égetéses sírok mellett talált edények és állatcsontok a halotti áldozat ősi formájának maradványai lehetnek. A sírok a nemzetségi temet-