Századok – 1964
Tanulmányok - V. Windisch Éva: A magyarországi német nemzetiségi mozgalom előtörténete (1867–1900) - 635
A MAGYAKOESZÁGI NÉMET NEMZETISÉGI MOZGAI-OM ELŐTÖBTÉNETE 657 itt elhangzó véleménye: a magyar köz- és magánéletnek sok hibája lehet, de a németség elleni gyűlölettel, a német tudomány, a német derekasság elleni gyűlölettel senki sem vándolhatja.9 9 Sokkal nyíltabban, s a magyar belpolitika irányának sokkal inkább megfelelően veti fel a magyarországi németség kérdését a dualizmus és a nemzetiségi kérdés jogi szakértőjének számító Beksics Gusztáv hírlapíró és szabadelvűpárti képviselő. Szerinte a magyar állam érdekében az értelmiség, irodalom, tudomány, vagyon, ipar, kereskedelem teljes elmagyarosítása áll, — a tömegek asszimilálásáról le kell mondania. Az adott körülmények között ezt a célt leginkább a városi németség beolvasztásával látja elérhetőnek, részben mivel az amúgy is asszimilálódó, külön politikai célkitűzéseket nem ápoló németség nyelvi beolvasztása jár a legkevesebb nehézséggel, részben mivel a történelem egyedül a városok olvasztó erejét bizonyítja, s Magyarországon a magyar mellett egyedül a németség lakik nagyobb tömegben városokban. Kényszert nem lát szükségesnek, hiszen a városok kényszerítés nélkül is a magyarnyelvűség terjesztői; a folyamatot csak elősegíteni kell az ipar, kereskedelem emelése, magyar iskolák, magyar színház létesítése útján. ,,Grammatikailag egységes" — vagyis egynyelvű — Magyarország megvalósítását csak hosszú idő után látja lehetségesnek.100 Beksics fejtegetése a magyarországi németség beolvasztására irányuló törekvések egyik lényeges okára mutat rá, s ez az, hogy a németség valamennyi nemzetiség közül a legkisebb ellenállást tanúsítja a magyarosító kísérletekkel szemben. Igv még azok is, akik Beksics elképzelésein túlmenő terveket ápolnak, taktikai okokból a németség asszimilálását érezhetik első feladatuknak. Annál is inkább, mivel nemcsak a városi polgár magyarosodik, hanem a németparasztság is szívesen látja a középrétegekbe felkerülő tagjai elmagvarosodását, sőt a falusi iskolák magyar nyelvűvé tételével sem szegül szembe: anyagi érdekétől vezetve — az állami szubvenció elnyerése érdekében — sok német község maga kéri felekezeti iskolái államosítását.101 Az asszimilációs készség elismerése és kihasználása ellenére a magyar uralkodó és középrétegek egy részénél megfigyelhetők a németség iránti határozott ellenszenv, sőt gyűlölet jelei is, túlmenve a sovinizmus minden nemzetiséget érintő megnyilatkozásain. E német részről túlzó módon általánosnak tekintett, de kétségkívül meglevő magatartásnak okairól a német röpiratirodalom gyakran értekezik. Az évtizedek során felmerülő megállapításokat Kaindl foglalja össze a XX. század elején. Szerinte a magyarok németgyűlölete még arra az időre vezethető vissza, amikor a magyar királyok német telepeseket hívtak országukba, hogy lázadó hajlamú alattvalóik ellen védelmet találjanak náluk, s a vendégek kiváltságokat kaptak, szorgalmuk, tudásuk által tekintélyt és vagyont szereztek. Az ellentétet fokozták П. József germanizáeiós kísérletei s újabban az osztrák összbirodalom megvalósítására irányuló törekvések; annál is inkább, mivel ezt az eszmét főleg német hivatalnokok és katonák képviselték. További okok Kaindl összefoglalásában a német szellem kulturális fölényétől való félelem; az a, téves nézet, hogy a magyarországi németek pángermánok, "Idézi Raimund Friedrich Kaindl: i. m. III. köt. 344. 1. 100 Beksics Gusztáv: Magyarosodás és magyarosítás. Különös tekintettel városainkra. Bpest. 1883. 101 Joseph August Lux: Ungarn. Eine mitteleuropäische Entdeckung. München. 1917. 89—90. 1.; Matthias Annabring: Volksgeschichte der Deutschen in Ungarn. Stuttgart. 1954. 38. 1.
