Századok – 1964

Tanulmányok - Székely György: Egy német humanista és az 1514. évi magyarországi megtorlás 377

Székely György : Egy német humanista és az 1514. évi magyarországi megtorlás A jeles német humanista, Willibald Pirckheimer levelezésének tanulmányozása közben több magyarországi vonatkozású adat között egy olyanra is bukkantam, amelynek szerkesztői magyarázata a török politika fejleményeinek ismeretében már első pillanatra sem elégített ki. Ennek az önmagában is érdekes adatnak vizsgálata kettős eredményre vezetett: egy német humanista levelének valószínűbb értelmezésére és e humanista társadalmi felfogásának megismerésére. Pirckheimer szóbanforgó levelezőpartnere és közeli barátja, Dr. Lorenz (Laurenz) Beheim (Behaim) bambergi kanonok volt, a Szt. István-egyház scholastikusa. (Nem a nürnbergi patrícius Beheim-családhoz tartozott.) Járt Rómában. Kapcsolatban állt Reuchlinnal, ismerte Huttent. A polgári történetírás nem nagyra értékelte képességeit.1 Beheimnek érdeklődésemet felkeltő levele Bambergben, 1514. július 31-én íródott. Pirckheimernek írt benne Beheim különféle híreket, szokása szerint különféle nyelveket kombinálva. Буеп az a mondat, amely a magyar történelmet közehői érinti, ragadjuk ki hát ezt először: ,, Utinam sint rostiti et inspidati et squartati, sicuti f mires in Ungaria." (Vajha legyenek megsütve és nyársba húzva és felnégyelve, miként a testvérek Magyarországon.) A szószerinti fordítás természetesen nem elégíti ki a történészt, s a levelezés kiadója kísérletet i is tett az értelmezésre: szerinte Beheim megjegyzése alkalmasint keresztény szerzetesek elleni török kegyetlenségekre vonatkozhatik.2 Nem feledve, hogy a levélből kiragadott mondat teljes értelmezése végett vissza kell térnünk a levél összefüggéseihez, lássuk először a vitás mondat egyéb értelmezési lehetőségeit. Itt három szempont merül fel: 1. komolyan felmerülhet-e ezidőtájt törökök vérengzése Magyarországon? 2. nincs-e valószínűsége egyéb kegyetlenkedésnek? 3. a ,fráter' szót másként nem értelmezhetjük-e? Vegyük sorra a lehetőségeket. Az első kérdésre határozottan nemlegesen lehet felelni. A török szultánt azidőben keleti események tartották távol Európától. 1514. április 24-én Szelim szultán az addig kiállított leghatalmasabb méretű oszmán hadsereggel 1 David Friedrich Strauß: Ulrich von Hutten. (Leipzig. 1914) 126, 178.1.; Willibald Pirckheimers Briefwechsel II. Band (Herausgegeben von Emil Reicke. München. 1956), (= Humanistenbriefe V. Band) 11, 12, 18, 229, 450. 1. 2 W. Pirckheimers Briefwechsel II. B. 326. sz., 451, 453. 1.; ,rostiti' bizonyára annyi mint ,arrostiti': ,rostire' az olasz ,arrostire' XVI. században máskor is előforduló alakja; az ,inspidati' alkalmasint az olasz ,spiede', ,spiedo' szóból ered, ez nyárs értelmű; ,squartati': olasz ,squartare' vö. uo. 453.1. és Carlo Battisti—Giovanni Alessio: Dizionario Etimologico Italiano V. (Firenze. 1957) 3287. 1. 1 Századok 1964/3.