Századok – 1964

Krónika - 70 éves a Kwartalnik Historyczny 313

314 KRÓNIKA tása, moly szerint Kállay már 1942-ben alapvető fordulatot hajtott volna végre a magyar külpolitikában. Az előadás a német külügyminisztérium iratainak felhasználásával végigkísérte 1942—43-ban Kállay politikáját, utalt arra, hogy Kállay 1942-ben még a ,,több vas tűzben tartásának" politikáját hirdette és csak 1943-tól kezdve folytatott egyértelmű nyugati orientációt. A németekkel való szembefordulásig azonban éppen azért nem tudott eljutni, mivel a nyugati orientáció döntő mozzanata a szövetséges hatalmakon belüli ellentétekre alapozó szovjetellenesség volt. 1943 őszén, midőn a teheráni értekezlet után felismerte, hogy a Szovjetuniót nem hagyhatja számításon kívül, bizonyos megtorpanás is mutatkozik a kiugrási kísérletekben, majd 1944 elején egy teljesen irreális tervet dolgozott ki a háborúból való kiugrásra. A kiugrási kísérletet a németek meghiúsítottál;: megszállták az országot. Az előadás felkért hozzászólója Juhász Gyula kandidátus, a Történettudományi Intézet munkatársa, Korom Mihály kandidátus, egyetemi docens és Pintér István a Párttörténeti Intézet munkatársa volt. Uj kiadványok A Társulat Keletdunántúli Csoport jának kiadványai sorában (4. és 5. számként) jelentek meg Pesti János : Pintér Károly életútja és Pesti János : Az ipar fejlődése és a munkásság mozgalma Székesfehérvárott című dolgozatai. A tanári tagozat hírei A tagozat 1963. december 18-án rendezett ülésén Berend T. Iván a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem Általános Közgazdasági Karának dékánja tartott előadást „Az imperializmus magyarországi sajátosságai" címmel. Bevezetőül az előadó a monopolkapitalizmus kialakulását, uralkodóvá válását, a századfordulói és a század eleji Magyarország legfontosabb gazdasági sajátosságait ismertette. Mindenekelőtt az ország gazdasági szerkezete elmaradott voltát hangsúlyozta. Összehasonlította a nyugateurópai országok ós Magyarország iparosodottsági fokát, a gazdasági struktúrában és ezen belül az ipar struktúrájában található különbségeket. Második sajátosságként kiemelte, hogy az országban — éppen a gazdasági struktúra elmaradottsága következtében — a monopoliumok térhódítása idején is fennmaradt a két uralkodó osztály, és nem vált egyeduralkodóvá a finánctőke. Ezzel kapcsolatban részletesen tárgyalta a finánctőke ós a nagybirtok kapcsolatát és cáfolta az „ipari- ós agrártőke összeolvadásáról" vallott nézetet. Harmadik sajátosságként bemutatta a külföldi tőke rendkívül erős szerepét, rámutatva az osztrák tőkebehatolás jelentőségére a termelés és a banktőke koncentrációjában és a monopóliumok megerősödésében. Szólt a magyar tőkekivitel kérdéséről is. Végezetül tények és dokumentumok segítségével világított rá arra, hogy hogyan konzerválódtak a monopolkapitalizmus kibontakozása ellenére a néptömegek és « munkásosztály helyzetében a korai kapitalizmusra jellemző, különösen embertelen kizsákmányolási formák, hogyan jutott érvényre az elmaradottság — szociális törvényhozás hiányában — a primitív üzemi viszonyokban és munkakörülményekben. 1963. november 20-án a Társulat tanári tagozatának szakköri csoportja a buda Vár ásatásának megtekintésére szervezett sétát. Az ásatásokat Feuer Istvánné tudományos kutató, a Budapesti Történeti Múzeum muzeológusa mutatta be. A dunaújvárosi ülésszak A Társulat Kelet-Dunántúli Csoportja és a Dunaújvárosi Tanács művelődésügyi osztálya 1963. november 14—15-én legújabbkori történetünk köréből ülésszakot rendezett. Az elnökségben Erényi Tibor kandidátus, Lévai András, az MSzMP Fejér megyei PB agit.prop, titkára, Sófalvi István és MV einer Tibor, Dunaújvárosi Tanács VB elnökhelyettesei foglaltak helyet. Az ülést Erényi Tibor nyitotta meg, majd Sófalvi István a Dunaújvárosi Tanács VB elnökhelyettese üdvözölte a megjelenteket. Ezután Szíj Rezső könyvtáros tartott előadást „Dunaújváros története 1950 — 1963" címmel. Előadásának bevezetőjeként azokra a szempontokra mutatott rá, amelyek a tervezett új ipari központ telepítésében Dunapentele kijelölése mellett szóltak: a földrajzi elhelyezkedés (Duna, Budapest, Székesfehérvár ós Szekszárd közelsége), valamint az, hogy a közvetlen környék nélkülözött minden ipari, kereskedelmi és kulturális gócot. Az 1950. április 15-re elkészült tervdokumentáció alapján május 2-án indult meg a munka, mely már az első hetekben 20 000 munkást vont össze Pentelén, s elsősorban a Vasmű felépítését helyezte előtérbe. A városépítés során hamarosan nyilvánvalóvá vált hogy a lakosság tényleges növekedése meghaladja a tervezés által megszabott kere-