Századok – 1964

Krónika - A Történettudományi Intézet hírei - 873

874 К RÓNIKA által birtokolt föld mennyisége. Foglalkozott a 48-ban parasztkézre nem került földek jellegével, a telkesítés fokozatos megszűnésének folyamatával, az itt jelentkező ellentétes tendenciákkal. Az allodialisták két nagy csoportjával együtt a mezővárosokon kívüli parasztlakosság mintegy 85%-át érinti a különféle jogállású, parasztkézen levő földek sorsának eldöntetlensége 1848-ban. Hangsúlyozta, hogy 1848/49 történetén vörös fonálként húzódik végig a parasztok és birtokosok osztályharca. A beszámolóban sok szó esett módszertani nehézségekről és lehetőségekről is. A vita résztvevői kiemelték, hogy a paraszti földhasználat tisztázása kulcskérdés a feudalizmusból a kapitalizmusba való átmenet időszakának kidolgozásában. A készülő monográfia a kapitalizmuskori agrártörténeti kutatásokhoz is igen jelentős hozzájárulást jelent majd. * Szűcs Jenő „Nemzet, haza, parasztság Hunyadi korában" című készülő monográfiájáról tartott munkabeszámolót. Ez alkalommal a munka második részének (a nándorfehérvári győzelem története) néhány olyan problémáját ragadta ki, amelyek korábban vagy fel sem merültek, vagy hiányos megoldást nyertek. A beszámoló, áttekintve a kérdés historiográfiáját, utalt arra, hogy a hazai történészek nem eléggé reagálnak a legújabb külföldi munkákra, s hangsúlyozta: a teljes forrásanyag részletes felülvizsgálatára van szükség. A megoldandó problémák kapcsán szólt a kereszteshad toborzásának, összetételének, Kapisztrán szerepének, a vele kapcsolatos torzításoknak a kérdéséről. Behatóan elemezte továbbá a paraszthad létszámát, a keresztestoborzás eredményét, a nándorfehérvári sereg összetételét. Szólt a mezővárosi-paraszti tudatvilágról, a „patria" fogalom értelmezéséről is. Beszámolt a Nándorfehérvár felmentésére vonatkozó források elemzésének legfőbb forráskritikai eredményeiről, amelyek a nándorfehérvári győzelem döntő mozzanatait hozták felszínre. A hozzászólók, rámutatva Szűcs munkájának jelentőségére, kívánatosnak tartották a forráskritikai elemzések idegen nyelvű megjelentetését is, hangsúlyozták az alkalmazott módszer újszerűségét, s csupán néhány részletkérdésben vitatták a beszámoló megállapításait. * Vitára került Zitnányi Vera: „A rolionc-szalonaki uradalom és jobbágyság a XVI — XVII. században" című monográfiája. A munka nagy gazdaság- és társadalomtörténeti forrásanyag és statisztikai számítások alapján részletesen ábrázolja 39 falu több mint kétezer jobbágycsaládjának életét. Feltárja a nagybirtok-üzem létrejöttét és működését: elemzései lehetőséget adnak a stájerfejlődéssel való összevetésre is. Kitűnik a könyvből, hogy az ország e legnyugatibb vidékén lényegében ugyanaz a gazdasági-társadalmi folyamat megy végbe, mint Kelet-Magyarországon. A történeti anyag mellett helyet kapott a monográfiában számos érdekes néprajzi vonatkozás is. A felszólalók nagy elismeréssel méltatták a feldolgozott sokszínű anyagot ós a szerző számos megállapítását. Kívánatosnak tartották ugyanakkor a statisztikai számítások folytatását, további szempontok figyelembevételét a teleknagyság vizsgálatánál, és rámutattak olyan következtetések levonásának lehetőségére, amelyeket az anyag magában foglal. * Megvitatásra került Heckenast Gusztáv: A vaskohászat története Magyarországon 1400-ig c. tanulmányának kézirata, mely egy hasonló című monográfiában régészeti (Nováki Gyula), metallográfiai (Vastagh Gábor) és kohászati (Zoltay Eridre) fejezetekkel együtt kerül publikálásra. Heckenast kidolgozta a vaskohászattörténet általános és magyarországi periodizációját, majd két fejezetben (a honfoglalástól 1250-ig, 1250-tőL 1400-ig) sok új anyag alapján tárta fel a vastermelő, kovács és fegyvergyártó szolgálónépek szervezetét, a termelés jellegét stb., s a hazai városfejlődés kezdeteire is ismeretlen adatokat hozott. A vitán elismeréssel szóltak a tanulmányról, megállapították, hogy a szerző a komplex módszert sokoldalúan alkalmazta. A továbbiak során rámutattak néhány vitatható részmegállapításra, és a kutatás kiegészítését javasolták múlt századi orosz és angol etnológiai, modern lengyel kohászattörtóneti munkákkal. Néhány hozzászóló hiányolta a vasfeldolgozás és vasfogyasztás tárgyalását. * .