Századok – 1964
Krónika - A Történettudományi Intézet hírei - 873
KRÓNIKA 873 Az 1964. június 11-én a TIT budapesti történelmi szakosztályával együttesen Székely György társulati főtitkár elnöklete alatt rendezett klubesten a „Világtörténet" c. dokumentációs kiadvány megbeszélésére került sor. Bevezetőjében Makkal László kandidátus, a „Világtörténet" szerkesztője a kiadvány célját abban jelölte meg, liogv az segíteni kívánja a történészeket a tájékozódásban egy olyan; korszakban, amikor eddig ismeretlen méretekben növekszik a könyvtermelés, szaporodnak a folyóiratok, s a békés, de vitázó nemzetközi együttélés a korábbinál aktívabb bekapcsolódást kíván az egyetemes történetírás művelésébe. A korlátolt terjedelem nem engedi meg, hogy a kiadvány minden témakörre egyforma súllyal terjedjen ki, ezért bizonyos profilt és ennek megfelelően rovatokat kellett kialakítani. Bő fordításokban közöl a kiadvány módszertanilag fontos tanulmányokat a külföldi történetírás legújabb eredményeiből, különös tekintettel a statisztikai és matematikai módszerekre. Figyelmet fordít a felszabaduló gyarmati világ nálunk kevéssé ismert történetére. „Évszázadunk nagy történetírói" címen egy-egy jelentős kortárs történész munkásságát ismerteti, főbb műveiből vett bő szemelvényekkel. „Akik közelről látták" címen fontosabb emlékiratokból közöl részleteket, amelyeket a törnettanításban is fel lehet használni. A kiadvány terjedelemben is legtekintélyesebb része a „Szemle" rovat, mely könyveket ismertet. A kiadvány jellege referáló-dokumentáló, de ennek a műfajnak minden lehetőségét változatosan akarja kimeríteni, ezért nem szorítkozik csupán szokványos könyvismertetésekre. A távolabbi tervekből a szerkesztő Afrika ós Dél-Amerika történeti problémáira, a munkásmozgalom történetére, az agrártörténetre és az ártörténet módszertani kérdéseire vonatkozó cikkeket emelte ki, s a szemle-rovat gazdagításának irányát a több könyvet ill. tanulmányt összefoglalóan ismertető cikkek, valamint bőven annotált bibliográfiák készítésében jelölte meg. A kiadvány a jövőben a történészkongresszusokat is ismertetni fogja. A felkért hozzászólók Wittman Tibor, a történettudományok doktora és Incze Miklós kandidátus voltak. A vita elsősorban a kiadvány jellegének és olvasóközönségének pontos meghatározása körül forgott. A hozzászólók általában helyeselték a kiadvány jelenlegi szerkezetét és tematikáját, a hangsúlyt azonban a szorosabban vett referáló jellegre kívánták helyezni, ami egyben a kutató vagy legalábbis a történeti problémákat elmélyültebben tanulmányozni akaró olvasók igényeinek szemmeltartását is jelent.i A vidéki csoportok hírei Déldunántúli Csoportunk vezetősége 1964. április 14-én ülést tartott, melyen a pécsi rádióban tartandó előadássorozat programját ill. a novemberben meginduló felszabadulási előadás-sorozat programját tárgyalta meg. * A Déldunántúli Csoport 1964. április 16-án tartott ülésén dr. Zsolt Zsigmond főorvos tartott előadást „Az Árpád-nemzetség szálláshelyei" címmel. Az előadó helynevek alapján határozta meg az Árpád-nemzetség szálláshelyeit, különösen a kettős szállásokat, s ezek alapján következtetett a nemzetség hatalmának biztosításáért folytatott harcokra. Az előadást követő vita során a jelenlevők úgy vélték, hogy a helynévgyűjtés feltétlenül folytatandó és módszertanilag továbbfejlesztendő. * A Délalföldi Csoport és a TIT Csongrád megyei történeti szakosztálya 1964. április 24-én tartott ülésen Kristó Gyula egyetemi tanársegéd tartott előadást „Anjou-kori krónikáink" címmel. A TÖRTÉNETTUDOMÁNYI INTÉZET HÍREI Viták Az 1. magyar osztály keretében Varga János: „A parasztság 1848/49-ben" című munkájának kutatási eredményeiről és problémáiról tartott beszámolót. Több éves kutatás alapján azt kívánja tisztázni, hogy a jobbágyfelszabadítás során milyen arányban került a föld ténylegesen a parasztság kezére. Megállapítása szerint a hivatalosan, jogilag úrbéresként számontartott föld mennyiségét jóval meghaladta a ténylegesen parasztok 16 Századok 1Й64/4.
