Századok – 1964
Krónika - A Magyar Történelmi Társulat hírei - 863
872 K1Í.Ó NIK A és hadászati helyzetbe kerülnek. S hogy mindez nem következett be, nem a német megszálló csapatokon múlott, hanem Ilorthyn ós vezérkarán. Magyarország politikai és katonai vezetői még szeptember elejcn sem ismerték fel, hogy a fenyegető katasztrófából való kijutás egyetlen járható útja a katonai: azonnali fegyverszünet a Szovjetunióval ós szembefordulás a németekkel." Pintér István, a Párttörténeti Intézet munkatársa hozzászólásában ugyancsak az „utolsó csatlós" szerepének kérdését tárgyalta a tisztikar ós a baloldali magyar erők álláspontja szemszögéből. A Horthy-hadsereg magasrangú tisztjei általában a hivatalos politikai állásponton is túltevő buzgalommal képviselték a német fasizmus érdekeit Magyarországon, s ezért a baloldali erők (akik között Kiss János altárbornagy is komoly szerepet játszott) a Kállay-kormánytól elsősorban az átállás belső politikai feltételeinek biztosítását, a vezérkar és a honvédelmi minisztérium személyi átszervezését követelte. A Kállay-kormány kiugrási „kísérlete" nem valósulhatott meg, mert Horthy/'к — Kiss János memoranduma és Bajcsy-Zsilinszky Endre álláspontja ellenére — sem voltak hajlandók a kérdésről komoly formában tárgyalni. 1944 márciusában a horthysta hadsereg élére olyan tiszteket helyeztek, akik szélsőséges rc'mot-barátságukról voltak ismertek. „Nem véletlen tehát, hogy 1944 október közepén, amikor Horthy végre elszánta magát, hogy fegyverszünetet kér, a hadsereg tisztikarában alig akadt néhány magasabbrangú tiszt, aki hajlandó lett volna Horthy felhívását teljesíteni. Többek között ezért sem lehetett megismételni az 1944. augusztus 23-i romániai eseményeket." Az ülés és ezzel a vándorgyűlés Szurmay Ernő elnöki zárszavával végetért. Központi rendezvények 1904. május 6-án a Társulat Mályusz Elemér, a történettudományok doktora, Társulatunk elnöksége tagjának elnöklete alatt ülést tartott, melyen Váczg Péter egyetemi tanár, a történettudományok doktora tartott előadást „A frankok Pannóniában" címmel. Az előadó kifejtette, hogy a viszály a frankok és avarok közt Karintia birtokáért tört ki, és 791-ben háborúra vezetett. Nagy Károly három oszlopban nagyszámú sereggel lépte át Avaria hagyományos Enns-liatárát, de döntésre nem került sor, minthogy az avarok a nomádok ősrégi taktikája szerint kitértek a harc elől. A kapkan székhelyének, Győrnek elfoglalása után a frankok kivonultak Avariaból. A döntő fordulat csak 795-ben következett be az avar—frank viszonyban. Az avar főemberek közt belviszály támadt, s ennek során Nyugat-Dunántúl fejedelme, a tudiln, a frankok oldalára állt, Aachenben is megjelent. Arra a hírre, hogy a kagánt és vezértársát, a jugurust meggyilkolták, Erik friauli herceg csapatot küldött a szláv Vojnomir vezetésével a kagáni székhely kirablására. A merész vállalkozás sikerült, mert a tudun szabad átjárást biztosított. A következő évben (796) Nagy Károly fia, Pippin, Itália királya, nagyobb sereggel jelent meg Pannoniában és a Dunán átkelve fogadta az új kagán hódolatát. De ezzel a harcok korántsem fejeződtek be. A tudun ismételten fellázadt, a kapkan is folytatta a harcot 803-ig, amikor is a Dunától keletre birtokló avarság egyetemlegesen hübérfőség alá került. 805-ben Nagy Károly azt is megengedte a Győrben székelő kapkannak, hogy felvegye a kagán címet. Az események hátterében a Dunától keletre eső avarság romlását kell sejtenünk, melyet Krtlm bolgár kán avar hadjárata idézett elő alkalmasint 803-ban. A bulgár uralom a Dunától keletre fiának, Omurtagnak idején épült ki. Az avar birodalom elenyészett, de az avar nép a Dunántúlon, s nyilván a Dunától keletre is összefüggő tömegben fennmaradt, s a X. század közepéig életjelt ad magáról. Amint a bulgár hatalom a szomszédságban megerősödött, a tudun a frankoktól a bulgár kánhoz pártolt (814 után), ezzel szemben a nyugat-dunántúli hűbéres avar fejedelemség csak a lázadó Karlmann és Ras/.tiszláv morva fejedelem együttes támadásának esett áldozatul, ugyanakkor, midőn Pribina szláv hűbérfejedelemsége is megsemmisült a Dráva menti részeken (861). Kevéssel ezután, de még 876 előtt, egész Pannónia területére bevezették a frank határgrófsági szervezetet. * 1964. június 3-án a Társulat gazdaságtörténeti ankétján Ruggiero Romano egyetemi tanár (Sorbonne) tartott előadást „А XVI — XVII. századi ártörtenet helye a gazdaságtörténetben" címmel.
