Századok – 1964

Krónika - A Magyar Történelmi Társulat hírei - 863

KRÓNIKA 869 világháború szörnyűségeit, az általa előidézett szenvedést, pusztítást." Javítani kell a tananyag elrendezésén is; ebből a szempontból az általános iskolai tankönyv jobb mint a gimnáziumi. A szemléltetést.az oktatófilmeken kívül (melyeknél egyelőre a kis kópia-szám és a bizonytalan szállítási határidő okoz nehézséget) az iskola-televízió révén is fokozottabban kellene biztosítani. Szebenyi Péter tanár (Bp.) felszólalásának első részében ismertette a háborúk tanításával kapcsolatos nézetek fejlődését a múlt század elejétől kezdve az 1950-ben kiadott tantervig. A háborúk tanítása elveinek meghatározásával „azonban döntően nem ebből, hanem az adott társadalmi-gazdasági viszonyokból kell kiindulnunk.Tudatosítanunk kell magunkban és másokban, hogy olyan korban tanítunk a háborúkról, amikor — történelmünk során első ízben — megvan a reális lehetősegünk arra, hogy soha többet ne kelljen háborúznunk. Ilyen körülmenyek között, ha a honvédelem lebecsülésétől óvni is kell tanulóinkat, elsődleges célunk nem a katonai nevelés, hanem a háborúk során megnyilvánuló társadalmi törvényszerűségek megismertetése lesz. " Vágó Ernő, a Magyar Partizán-Szövetség titkára hozzászólásában az európai ellenállási mozgalom törtenetének tanításával foglalkozott. Hangsúlyozta, hogy a történelemtanítás legfontosabb nevelcsi e< lkitűzése a szocialista hazafiság olyan kialakítása, melyben a jogos nemzeti büszkeség és a nemzetköziség megfelelő harmóniában ötvöződik össze. „A magyar nép történelmének kevés fejezete kínálja ennyire a lehetőséget arra, hogy a hazafiság és a nemzetköziség egységét konkrét hazai történelmi példákon mutassa be, mint az antifasiszta ellenállásé." A nevelés fontos eszköze a példaképek felmutatása, s ezen a téren is gazdag tárháza történetünknek az ellenállási mozgalom. Sajnos a tankönyvek az európai ellenállási mozgalmakban a magyarok szerepére nem térnek ki, s a tanításnak részben az is akadálya, hogy a mozgalom irodalma nehezen hozzáférhető. Ezért a felszólaló javasolta, hogy az OPI avagy a Pedagógiai Könyvtár állítson össze ajánló bibliográfiát, adjanak ki szöveggyűjteményt. A Magyar Partizán-Szövetség most állítja össze a magyarországi partizánharcok helyismereti tájékoztatóját; hiánypótló lesz a Hadtörténelmi Intézet készülő tlokumentum-gyűjteménye és a később megjelenő monográfia. Az iskolánkívüli oktatás elősegítésére a Partizán-Szövetség és a TIT a magyar ellenállók szerepéről külön előadássorozatot állít össze. Rázsó Gyula, & Hadtörténelmi Intézet munkatársa hozzászólásában a hadtörténet oktatásának fontosságára hívta fel a figyelmet. Rámutatott arra, hogy lia a háborúnak a törte nelemben játszott szerepét elhanyagoljuk, lekicsinyeljük, a/, károsan befolyásolhatja a tanulóifjúság gondolkodását. ISI int elmondotta, a Hadtörténelmi Intézet a tudományos kutatás és az írásos ismeretterjesztés piellett elsősorban az 19G3 őszén megnyílt, hamar népszerűvé vált Haditechnikai Park létrehozásával támogatja az oktatást. A kiállítások mellett egy-egy hadtörténelmi témáhól vetítettképes előadásokkal, kísérőfilmekkel segíti a tanulóifjúság nevelését. Iványi Emma levéltáros rámutatott arra, hogy az elvégzendő anyaghoz képest kevés az iskolában a történelemórák száma. Ezen azzal is lehetne segíteni, ha a rokon tárgyak (történelem, magyar, földrajz stb.) tankönyvei az érintkezőpontokon jobban kiegészítenék és alátámasztanák egymást, hivatkoznának is egymás szövegére, élihez azonban a tankönyvírók és az e tárgyakat tanító t anárok tudatosabb együttműködésére volna szükség. A bemutatott rendkívül érdekes dokumentumfilmből hiányolta ill. keveselte — különösen a második világháborúról szóló részből — a Magyarország pusztulására vonatkozó képeket. Borús József társulati titkár hozzászólásában hangsúlyozta, hogy különösen a második világháború történelmét tárgyaló magyar munkákban ma még elég sok pontatlanság tapasztalható, s ezeket a témával foglalKOzó kutatás színvonalának emelése érdekében ki kell küszöbölni. Szebenyi P. hozzászólására reflektálva rámutatott arra, hogy a háború elkerülhetősége ma még csak a világpolitikai helyzetre általánosan érvényes megállapítás, és nem befolyásolhatja a háborúk tanításával kapcsolatosan felmerülő honvédelmi nevelés szükségességét. Az elhangzott felszólalásokra Szabolcs Ottó válaszolt, s ezzel az ankét véget ért. * A délután folyamán a vádorgyűlés részvevői autóbuszkirándulást tettek Jászberénybe . * A vándorgyűlés harmadik napján Szurmay Ernő VB elnökhelyettes elnöklete alatt Borús József, a Társulat titkára tartott előadást „A magyarországi hadműveletek helye a II. világháború törtenetében" címmel.