Századok – 1964

Folyóiratszemle - Magyar folyóiratok - 838

846 FOLYÓIRATSZEMLE miskolci sajtó (s részben levéltári anyag) alapján időrendben közli a vonatkozó apróbb-nagyobb adatokat: a mozgalom súlypontját természetesen a diósgyőriek képviselik, de érdekesek az alföldi földmunkásmozgalmak hatására és kapcsolataira történő utalások is. — FOGARASSY LÁSZLÓ AZ 5. Vörös Hadosztály története c., az előző számban megindult közleményét fejezi be, ismertetve a bod va völgyi harcokat, melyek a fegyverszünet idejére a frontot már Szomolnokig vitték előre. A hadosztály az elfoglalt északi területek kiürítése után Szolnoknál került bevetésre, a végső román támadásnál azonban megsemmisült. — V. K. FÖLDRAJZI KÖZLEMÉNYEK. U. f. XI. (LXXXVII.) évf. (1963) 2. sz. — BENCZE IMRE: A budapesti gyáripar földrajzi elhelyezkedése c. tanulmányában, hangsúlyozva Magyarország gazdasági földrajzának azon jellemző vonását, hogy csak egy európai méretekben is jelentős nagyvárossal rendelkezik (melynek ilyen súlyát mindenekelőtt az ország nemcsak legnagyobb, de egyszersmind legkomplexebb ipari bázisának mintegy félmillió dolgozója adja meg), vázlatosan ismerteti Budapest ipari körzetei történeti kialakulásának és ipartelepülésének jellemzőit; részint az egyes kooperálni képes üzemek egymás mellé települését, részint — s elsősorban — egyegy természeti-gazdasági tényező (így a Duna-vonal ós a városból kivezető 3 legrégibb vasúti fővonal) jelentőségót. Bemutatva ezután a jelenlegi budapesti gyáripar kerületenkénti ágazati szerkezetét, a kerületeket 6 ipari körzetbe összevonva részletesen leírja ós elemzi. Ezek az északpesti, a délkeleti, a csepeli, a dél-budai és észak-budai ós a dél-pesti, megfigyelhetően jellegzetes, történetileg kialakult profilú ipari körzetek. — 3. sz.: ASZTALOS ISTVÁN: Az állattenyésztés teiületi megoszlása Maguarországon c. tanulmánya bevezetőben felvázolva a magyarországi állattenyésztés XIX. század közepe óta megfigyelhető fejlődésót, rámutat arra, hogy az utolsó negyedszázadra az Alföld és Észak-Magyarország továbbfejlődése mellett a Dunántúl bizonyos hanyatlása s általában a takarmánybázis elégtelen volta jellemző. A bruttó árak alapján vizsgálva az ország mai sertés-, szarvasmarha- és baromfitenyésztésének volumenét, megállapítja, hogy a szarvasmarha- és sertéstenyésztés fejlettsége szempontjából a Nyugat- és Dél-Dunántúl valamint a Délkelet-Alföld jár az élen. A problémát 11 igen jól kidolgozott. és minden lényeges részletre választ adó térkép nagyban segít megvilágítani. — 4. sz.: ENYEDY GYÖRGY A mezőgazdaság földrajzi típusai Maqwrorszáqon c. tanulmánya a mai járási szintű specializálódás alapján 14 jellegzetes profilú mezőgazdasági körzet meglétét állapítja meg. Ezek: Kisalföld, Délnyugat-Dunántúl, Dunántúli Középhegység, Balatonvidék, Mezőföld, Déldunántúl, Dunavölgy, Északi Középhegység, Északkeleti hegység, Közép Tiszavidék, Duna-Tisza köze, Nyírség, Délkeleti Alföld. Az egyes típusok gazdasági-földrajzi viszonyait alaposan és sokoldalúan jellemezve mutatja be: tanulmánya Asztaloséval együtt jól használható a történész számára is hazai gazdasági viszonyok földrajzi alapjának ábrázolásánál. — V. K. A magyar folyóiratszemlét összeállítottxk: Ormos Mária (O. M.), Szabó Miklós (Sz.M.) és Vörös Károly (V. K.). KÜLFÖLDI FOLYÓIRATOK VOPROSZI ISZTORII. 1963. 11. sz. — M. N. LAPTYIN és A. A. PRUTSZKIJ A termelés újítóinak mozgalma (1958—1963) c. tanulmányukban (3 —16. 1.) sok adattal dokumentálják a munkaverseny fejlődését ezekben az években, a gyárakban ós kolhozokban egyaránt, s bőven ismertetik a munkaversenyben részt vevő dolgozók szakképzettségének emelésére, iskolai végzettségük magasabb színvonalának elérésére irányuló törekvéseket. Ezeknek a mozzanatoknak az eredményét látják az újító mozgalomban, amely elősegíti a munkaversenyt. A fejlődést mutatja, hogy 1950-ben a dolgozók 1 241 000 újítási javaslatot nyújtottak be, 1962-ben pedig 4 259 000-et. A hétéves terv első négy éve alatt az újítások révén megtakarított összeg több mint 7 milliárd rubelt ért el. Az újító mozgalom legújabb formája az újítók tanácsainak a megalakulása az üzemekben; a fővárosban 227 ilyen tanács működik. Az újító brigádok tagjai nemcsak a termelés fokozásával törődnek, hanem a brigádtagok és az újonnan az i zembe kerülők egyéni, emberi problémáival is, s jelentős mértékben hozzájárulnak nevelésükhöz, — N. M. DRUZSINYIN Az 1813-as felszabadító háború és az orosz társadalom (34—46. 1.) címmel az évforduló alkalmából röviden jellemzi a napóleoni uralom ellen irányuló néiret szabadságharcot, s kimutatja, hogy Oroszországban