Századok – 1964

Folyóiratszemle - Magyar folyóiratok - 838

846 FOLYÓIRATSZEMLE miskolci sajtó (s részben levéltári anyag) alapján időrendben közli a vonatkozó apróbb-nagyobb adatokat: a mozgalom súlypontját természetesen a diósgyőriek képviselik, de érdekesek az alföldi föld­munkásmozgalmak hatására és kapcsola­taira történő utalások is. — FOGARASSY LÁSZLÓ AZ 5. Vörös Hadosztály története c., az előző számban megindult közleményét fejezi be, ismertetve a bod va völgyi harcokat, melyek a fegyverszünet idejére a frontot már Szomolnokig vitték előre. A hadosztály az elfoglalt északi területek kiürítése után Szolnoknál került bevetésre, a végső román támadásnál azonban megsemmisült. — V. K. FÖLDRAJZI KÖZLEMÉNYEK. U. f. XI. (LXXXVII.) évf. (1963) 2. sz. — BENCZE IMRE: A budapesti gyáripar földrajzi elhelyezkedése c. tanulmányában, hangsúlyozva Magyarország gazdasági föld­rajzának azon jellemző vonását, hogy csak egy európai méretekben is jelentős nagy­várossal rendelkezik (melynek ilyen súlyát mindenekelőtt az ország nemcsak legna­gyobb, de egyszersmind legkomplexebb ipari bázisának mintegy félmillió dolgozója adja meg), vázlatosan ismerteti Budapest ipari körzetei történeti kialakulásának és ipar­településének jellemzőit; részint az egyes kooperálni képes üzemek egymás mellé települését, részint — s elsősorban — egy­egy természeti-gazdasági tényező (így a Duna-vonal ós a városból kivezető 3 leg­régibb vasúti fővonal) jelentőségót. Bemu­tatva ezután a jelenlegi budapesti gyár­ipar kerületenkénti ágazati szerkezetét, a kerületeket 6 ipari körzetbe összevonva részletesen leírja ós elemzi. Ezek az észak­pesti, a délkeleti, a csepeli, a dél-budai és észak-budai ós a dél-pesti, megfigyelhetően jellegzetes, történetileg kialakult profilú ipari körzetek. — 3. sz.: ASZTALOS ISTVÁN: Az állattenyésztés teiületi megoszlása Ma­guarországon c. tanulmánya bevezetőben felvázolva a magyarországi állattenyész­tés XIX. század közepe óta megfigyelhető fejlődésót, rámutat arra, hogy az utolsó negyedszázadra az Alföld és Észak-Magyar­ország továbbfejlődése mellett a Dunántúl bizonyos hanyatlása s általában a takar­mánybázis elégtelen volta jellemző. A bruttó árak alapján vizsgálva az ország mai sertés-, szarvasmarha- és baromfi­tenyésztésének volumenét, megállapítja, hogy a szarvasmarha- és sertéstenyésztés fejlettsége szempontjából a Nyugat- és Dél-Dunántúl valamint a Délkelet-Alföld jár az élen. A problémát 11 igen jól kidol­gozott. és minden lényeges részletre választ adó térkép nagyban segít megvilágítani. — 4. sz.: ENYEDY GYÖRGY A mezőgazda­ság földrajzi típusai Maqwrorszáqon c. tanulmánya a mai járási szintű specializá­lódás alapján 14 jellegzetes profilú mező­gazdasági körzet meglétét állapítja meg. Ezek: Kisalföld, Délnyugat-Dunántúl, Du­nántúli Középhegység, Balatonvidék, Mező­föld, Déldunántúl, Dunavölgy, Északi Középhegység, Északkeleti hegység, Közép Tiszavidék, Duna-Tisza köze, Nyírség, Délkeleti Alföld. Az egyes típusok gazda­sági-földrajzi viszonyait alaposan és sokoldalúan jellemezve mutatja be: tanul­mánya Asztaloséval együtt jól használható a történész számára is hazai gazdasági viszonyok földrajzi alapjának ábrázolásá­nál. — V. K. A magyar folyóiratszemlét összeállítottxk: Ormos Mária (O. M.), Szabó Miklós (Sz.M.) és Vörös Károly (V. K.). KÜLFÖLDI FOLYÓIRATOK VOPROSZI ISZTORII. 1963. 11. sz. — M. N. LAPTYIN és A. A. PRUTSZKIJ A ter­melés újítóinak mozgalma (1958—1963) c. tanulmányukban (3 —16. 1.) sok adattal dokumentálják a munkaverseny fejlődését ezekben az években, a gyárakban ós kolho­zokban egyaránt, s bőven ismertetik a mun­kaversenyben részt vevő dolgozók szakkép­zettségének emelésére, iskolai végzettsé­gük magasabb színvonalának elérésére irányuló törekvéseket. Ezeknek a mozzana­toknak az eredményét látják az újító mozgalomban, amely elősegíti a munka­versenyt. A fejlődést mutatja, hogy 1950-ben a dolgozók 1 241 000 újítási javaslatot nyújtottak be, 1962-ben pedig 4 259 000-et. A hétéves terv első négy éve alatt az újítá­sok révén megtakarított összeg több mint 7 milliárd rubelt ért el. Az újító mozgalom legújabb formája az újítók tanácsainak a megalakulása az üzemekben; a fővárosban 227 ilyen tanács működik. Az újító brigá­dok tagjai nemcsak a termelés fokozásával törődnek, hanem a brigádtagok és az újon­nan az i zembe kerülők egyéni, emberi prob­lémáival is, s jelentős mértékben hozzájá­rulnak nevelésükhöz, — N. M. DRUZSINYIN Az 1813-as felszabadító háború és az orosz társadalom (34—46. 1.) címmel az évforduló alkalmából röviden jellemzi a napóleoni uralom ellen irányuló néiret szabadság­harcot, s kimutatja, hogy Oroszországban

Next

/
Oldalképek
Tartalom