Századok – 1964
Folyóiratszemle - Magyar folyóiratok - 838
FOLYÓIRATSZEMLE 83& miai mítosz a régészet eredményei értelmében semmilyen történelmi alappal nem rendelkezik. Á vízözön-mítoszok tehát a csaknem minden népnél megtalálható pusztulás-mítoszok egy változatát jelentik (azoknál a népeknél, amelyek a víz pusztító hatásáról valamilyen tapasztalatot szereztek), amelyek viszont az ősközösségi társadalom bukását, az osztálytársadalom, az elnyomatás kialakulását, de ugyanakkor az ember fennmaradását, a természet feletti győzelmét is hirdetik. — O. M. VALÓSÁG. 7. évf. (1964) 1. sz. — TŐKEI FERENC Az „ázsiaitermelési mód" kérdéséhez cím alatt kifejti — elsősorban Marx ós Engels müveinek elemzése alapj tn —, hogy az un. ázsiai termelési mód önálló társadalmigazdasági formáció volt. Lényege, hogy a törzsi közösségi földtulajdon még fönnmaradt, miközben a többletértéket a despotikus állam sajátította ki. — Sz. M. KRITIKA. I. évf. (1963) 4. (dec.) sz.— MOLNÁR ERIK A hazafias nemzeti ideológiáról c. cikkében megállapítja, hogy a hazafias nemzeti eszme a burzsoá társadalom ideológiájának fontos alkotórésze, amelynek feladata a dolgozó tömegek megtévesztése és egyúttal a burzsoázia illúziójának fenntartása azt illetően, hogy osztályórdekei és törekvései egyszersmindenkorra összhangban állnak az egész társadalom alapvető érdekeivel. A továbbiakban végigtekinti a közösségi tudat formáinak a burzsoá hazafias nemzeti ideológia kialakulását megelőző fejlődósét a klasszikusnak tekinthető francia, majd az ettől sok tekintetben eltérő magyar folyamatban. Leszögezi, hogy míg Franciaországban a XVIII. század közepétől kialakult burzsoá nemzeti ideológia magába foglalta, addig Magyarországon az ennek többé-kevésbé megfelelő, a XIX. század első felében kialakult feudális alapú, dc polgári eszméket is befogadó, a polgárasuló feudális nemesség ideológiai fegyveréül szolgáló nemzeti ideológia kizárta a demokratizmust. Franciaországban polgári demokrat ikus, Magyarországon polgári, de nem polgári demokratikus forradalom zajlott le, s így Magyarországon a nemzeti ideológia átmeneti haladó szerepe az 1848-ban megindult felemis polgári átalakulás befejeztével, 1867-ben le is zárult. A továbbiakban az uralkodó osztályok pártjai a főként a kispolgárságban élő nemzeti érzést arra használták, hogy eltereljék a figyelmet a burzsoá-demokratikus feladatokról. A cikk végén a szerző a tennivalót abban jelöli meg, hogy a ma is élő nemzeti érzést megtisztítsuk reakciós, a feudális-burzsoá ideológiában gyökerező vonásaitól, míg más elemeit, így a szülőföld és a nyelv szeretetét, beillesszük a szocialista hazafiságba és összekapcsoljuk a proletár internacionalizmussal. — O. M. BORSODI SZEMLE. VII. évf. ( 1963) 6. sz.BALOGH GYULA Mezőkeresztes község fejlődése c. tanulmánya rövid történeti bevezetés után (mely a XVIII. századig jelentős privilégiumokkal is rendelkező mezővárosnak a XLX. századtól a vasútnak a konzervatív gazdagparasztok ellenállása miatt kedvezőtlen vezetése folytán beállt eljelentóktelenedését hangsúlyozza) 1930—1962 közötti statisztikai adatok elemzésével ad sokoldalú képet a helység szocialista átalakulásáról: erőteljes gazdasági, kulturális fejlődéséről, különösen kiemelve ebben a kollektív mezőgazdálkodásra való áttérés jelentőségét. — GYOLAY ZOLTÁN A magyarországi bánya- és kohómérnökképzés kezdetei c. tanulmánya vázlatosan áttekintve a hazai bányászatnak a XVII. századig terjedő fejlődését, rámutat arra, hogy a XVII. század végén a bányászati tudományosság már differenciálódott, s kialakultak matematikai, kémiai ós fizikai alapjai is, — 1712-ben pedig az angol bányákban megjelenik az első Newcomen-fóle gőzgép. A fejlődésből a Habsburg-birodalom is kiveszi a maga részét: 1724-től már a magyarországi bányákban is dolgoznak gépekkel, s ugyanakkor Erdély és a Bánát bányáinak kiaknázására szervezett, iskolaszerű keretekbe foglalják a bányatisztek korábban hagyományos képzését is: 1735-ben megalapítják a selmeci bányatisztképző iskolát. A minta a két évvel előbb alapított csehországi Joachimstali (Jáchymov) intézet volt; célja bánya-, kohó- és pénzverő tisztek kiképzése a kincstár számára, főtárgyai: a bányajog báyaművelós, bányamérés, ércelőkészítós, kémlészet és kohászat. Az egyre látogatottabb intézetet (30 év alatt 8-ról 22-re nő a hallgatók száma) 1762-ben átszervezik, tovább fejlesztve az elméleti és gyakorlati oktatás szerencsés egységét is. A cikk részletesen elemzi ennek jelentőségét. — Ehhez a tárgyhoz kapcsolódva BOGNÁR JÁNOS A kémiai tudományok oktatásának története főiskolánkon c. alatt rövid áttekintést ad: először felsorolja a tárgy oktatásának szervezeti kereteit és személyi adottságait, majd az egyes profeszszorok tudományos tevékenységét ismerteti: Rupprecht Antal(1791—1811) szerepót a tellur felfedezésében, a Schenk István által a XIX. század második felében kidolgozott akkumlátort. A tanulmány a felszabadulás utáni fejlődés ismertetésével zárul. — DEÁK GÁBOR A megyei munkásság mozgalmai a monopolkapitalizmus korában, különös tekintettel az 1905-ös orosz polgári forradalom hatására c. cikke elsősorban a
