Századok – 1964

Történeti irodalom - Bodolay Géza: Irodalmi diáktársaságok 1785–1848 (Ism. Trócsányi Zsolt) 824

826 TÖRTÉNETI lliODALOM 826 debreceni és sárospataki kollégium diáktársaságaival (a debreceni „Lant "ós a sárospataki „Parthenon" zsebkönyv megjelenése indokolja ezt, s az is, hogy ekkor szerepel a debre­ceniben Papp Endre, az Aranyt ösztönző Szilágyi István, a patakiban Szemere Bertalan, Kazinczy Gábor, Erdélyi János). Ismét külön fejezetrész számol be a kispapok magyar gyakorlóiskoláiról: a pestiről Guzmics, Döbrentei, Toldy, Széchenyi nyilatkozik elismerően, az egriből is nőnek ki irodalmi tehetségek; Nagyszombatban, Veszprémben, Temesvárolt is működnek ilyen társaságok; valamennyiükre az erősen teológiai jelleg a jellemző. A bécsi Pázmdneumban is van társaság; a pisti piaristák diákjai is kiadnak egy verseskötetet (társaságukról nem tudni). Az utolsó korszak, 1838—18 társaságai közül első helyen a berlinit említi BidDlay; Tarczy, Taubner, Kriza s mások fordulnak meg ott a diáktársasá­gok későbbi „fókuszai" közül egyetemi hallgatókként, a társaságot Gáspár János, egy nagyenyedi társaság vezetője szervezi meg 1842-ben. A kor evangélikus iskoláin „Petőfi nyomában" halad végig az ismertetés : Selmecen (Petőfi már szaval itt, verse órdemkönyvbe kerül), Sopronban (Petőfi itt is megfordul, innen indul Pákh Albert; 1848 tavaszán itt „diákforradalom" tör ki, iskolai reformkívánságokkal), Pozsonyban (Petőfi itt is feltűnik), Eperjesen (Irányi Dániel, Kerényi Frigyes, Hunfalvy János, Lisznyay Kálmán adnak itt találkozót egymásnak; 1845-ben meglátogatja őket Petőfi), Késmárkon (Hunfalvy Pál vezetésével). Lőcsén, Losoncon, Pesten (Taubner Károly igazgató ösztönzésére jön létre, Podmaniezky Frigyes, Bulyovszky, Falk Miksa tartoznak tagjai közé, egyideig Vajda Péter a tanárelnöke), Szarvason (Magda Pál, majd Vajda Péter körül) működik társaság. A református iskolák társaságai közül a debrecenié (itt 1839-től titkos irodalmi társaság is működik, ennek tagja Szilágyi István, Csengery Antal; később ez összeolvad az Olvasó­társasággal; Petőfi is meglátogat ja őket), a sárospatakié (onnan indul Tompa), a miskolcié (volt pataki diák tanárok alapítása), a kecskemétié (Jókai kéziratos lapot ad ki ott), a csurgóié (Baksay Sándor alapítja), a nagykőrösié ismeretes — sa pápaié, amely méltán kap külön fejezetet: innen indul Petőfi, Jókai s a „kisebb csillagok" is, olyanok mint Kerka­poly Károly, Orlay-Petrieh Soma. Erdélyben a két kolozsvári protestáns kollégiumban, Nagyenyeden (Gáspárók, majd a fiatal Szász Károly társasága), Marosvásárhelyen működik társaság. Külön szakasz ismerteti a kispapok, piarista diákok egyleteit: a pesti kispapok társasága nyelvműveléssel foglalkozik, a papi nőtlenségről vitázik, az 1840-es években azonban eltávolodik a közélet kérdéseitől; Nyitrán, Vácott, Egerben (ezt Petőfi is felkeresi), Kalocsán (itt Hiador a központ), Nagyszombaton, Szalmáron, Székesfehérvárott, Temesvárt,. Veszprémben, Pozsonyban, Gyulafehérváron működik ilyen kispapi egyesület, Pécsett nem engedélyezik, Szegeden a piarista diákoknak van társaságuk. Ismét külön szakasz foglalko­zik az akadémiai s egyetemi ifjúság társaságaival: Pozsonyban, az egri és győri jogakadé­mián működik ilyen (a győrinek Vas Gereben a lelke); mindnél fontosabb persze a pesti (ennek az 1830-as években is több nyoma van, 1842-től működik rendszeresen az 1845-i betiltásig; itt szerepel Oroszhegyi Józsa, Vasvári Pál; 1847 decemberében újabb társaság alakul, ez teszi át székhelyét a Pilvaxba). A társaságok történetét részleteiben ismertető szakaszt méltán zárja a társasági tagok 1848/9-i szerepét ismertető fejezet: a forradalom és szabadságharc vezetői közt olyan volt társasági tagokat találunk, mint Szemere Ber­talan, Petőfi, Vasvári, Oroszhegyi Józsa, Jókai, Irányi József, Irányi Dániel, Sükei, Balassa János, Ráday Gedeon, Kerényi Frigyes, Pulszky, Sárosy Gyula, a két Hunfalvy, Tavassy Lajos, Csengery Antal, Asztalos Pál, Tompa, a két Szász Károly, Gyulay Pál, Gálffy Mihály. Jakab Elok, Kőváry László, Czuczor Gergely, Vas Gereben — s csak ritka kevesek (Cziráky Antal stb.) kerültek közülök a túlsó oldalra. Terjedelmes szakaszban tárgyalja Bodolay a társaságok munkáját. Ismerteti, ill. közli szabályaikat, ,,törvény"-eiket. Érdekesebb számunkra az a rendkívüli precizitású ismertetés, amelyet könyvtáraikról ad: természetesen ritkább bennük a töstőrírók előtti kor magyar szépirodalma, onnan kezdve azonban a társaságok gondosan nyomon követik a magyar irodalom fejlődósét, minden jelentősebb író művét ott találjuk könyvtárukban, s még a válogatás is (ki szerepel a legt öbbször) jórészt megfelel a klasszikussá-válás kódexé­nek. A világirodalom természetesen kevésbé szerepel könyvtáraikban: eredeti mű alig, fordításokban azonban ott vannak a görög és latin klasszikusok, Shakespeare, Milton, Molière, Goethe, Lessing, Voltaire, W. Scott, Byron, Balzac, Hugo, G. Sand. A tudomá­nyos irodalomból az irodalomtudományt a prozódiai vita irodalma, Toldy Ferenc, Ballagi képviselik; nyelvtudományi művek is szerepelnek itt; a történetiek között ott vannak Virág Magyar Századai, Rumy Károly György Monumenta-ja, a két Péczeli, Horváth Mihály, Jászay Pál, Kemény József munkái, a stat isztikaiak közt Lassúé, Fényes Eleké, a jogtudományiak közt Montesquieu, országgyűlési kiadványok; Tessedik híres műve, „A parasztember Magyarországon" is szerepel itt. Filozófiai, teológiai, természettudomá­nyi műveket is gyűjtenek a társaságok. Könyvtárukban ott a korabeli publicisztika legjava: Széchenyi főművei (s a Hitel és Kelet Népe vitairodalma is), Wesselényi két fő-

Next

/
Oldalképek
Tartalom