Századok – 1964

Történeti irodalom - Halecki; O.: Grenzraum des Abendlandes. Eine Geschichte Ostmitteleuropas (Ism. Niederhauser Emil) 814

814 TÖRTÉNETI IRODALOM politikai törekvéseit szolgálja, amelyekhez elengedhetetlen Németország támogatása, s amelyek egyben Németország délkeleti terjeszkedési igényét is kielégít ik. Az új programhoz új osztrák erők támogatását keresve fordul a Szövetség az 1899. évi pünkösdi programmal egyesített német nacionalista pártok felé. Tokody elemzéséhez hozzátehetjük (131 — 133. 1.): e változásnak nemcsak kül-, hanem osztrák belpolitikai feltétele is van, s ez a német pártok éppen a század végén bekövetkező erősen nacionalista irányú fejlődése. A pünkösdi program lényege nemcsak az, hogy a linzinél mérsékeltebb nacionalista követeléseket tartalmaz, hanem hogy valamennyi német párt első ízben közös nacionalista platformra jut. Ha célkitűzéseiben kevésbé szélsőséges is, az osztrák burzsoázia szinte valamennyi csoportját magába foglalva, lényegesen nagyobb erőt képvisel. Rendkívül szellemes annak a vonalnak megrajzolása, hogy a német külpolitika növekvő agresszivitása a háborút megelőző években hogyan közelíti egymáshoz a hivatalos külpolitika ós a Szövetség álláspontját, s a Szövetség hatalmi súlyának megerősödése hogyan készteti eredeti világuralmi terveit szolgáló, de taktikusabb politikára. A monográfia egyik legérdekesebb része a Monarchia „föderalista" átalakítására vonatkozó pángermán és a Ferenc Ferdinánd-féle koncepciók összeegyeztetésének kísérletével s e kísérlet belső ellentmondásaival foglalkozó fejezet. A Pángermán Szövetség közeledése Ferenc Ferdinánd terveihez, a linzi program összeegyeztetésének kísérlete a trónörökös látszatföderalista elgondolásaival felvethetné a kórdóst, hogy milyen jellegű kapcsolat alakult ki a Pángermán Szövetség és a politikáját ekkor leginkább megközelítő osztrák párt, a keresztény-szocialista párt között. (A keresztényszocialista párt és a magyarországi pángermánok kapcsolata ismeretes H. Sehnet : Lueger. Leben und Wirken eines grossen Sozial- und Kommunalpolitikers. Berlin. 1960 c. munkájából.) A tanulmány befejező része megmutatja, hogy a Pángermán Szövetség szinte a háború utolsó pillanatáig hű maradt meghirdetett totális hódító programjához. A háborús összeomlás ós a polgári forradalom világuralmi terveit ugyan átmenetileg idő ze 'űtlenné teszik, de a kelet- és délkelet-európai igényekről ekkor sem mond le. Tokody Gyula témájában aktuális, anyagában és szemléletében sokoldalúan gazdag tanulmánya egyetemes történetírásunk értékes alkotása. SOMOGYI ÉVA OSKAR HALECKI: GRENZRAUM DES ABENDLANDES. EINE GESCHICHTE OSTMITTELEUROPAS (Salzburg, Otto M iiiler Verlag. 1)56. 527 1.) NYUGAT HATÁRTERÜLETE. KELET-KÖZÉPEURÓPA TÖRTÉNETE Magasrangú osztrák-magyar katonatiszt Bécsben nevelkedett fia, a két világháború közt a lengyel történetírás vezető személyisége, nemzetközi viszonylatban is ismert nevű történész, hazájában az értelmiség szélesebb rétegeiben is nagy hatást kifejtő ideológus, a második világháború óta pedig emigrációban, Amerikában élő egyetemi tanár. Nagyon röviden összesűrítve ez Óskar Halecki életrajza. Elsősorban a középkori lengyel történelemmel foglalkozott, később idegen nyelven bocsátott közzé összefoglaló munkákat Lengyelország történetéről. Kétségtelenül jól felkészült, nagy erudieióval rendelkező polgári tudós. Véleménye, állásfoglalása polgári világnézetéből és meggyőződéséből ered. A téma, amelynek feldolgozására Halecki vállalkozott, már jó néhány évtizede esszék és vaskos kötetek, előadások és hosszas viták tárgya volt. Van-e a kelet-európai országok fejlődésének valamiféle közös sajátossága, vagy esetleg teljesen elüt-e ez a fe jlődés a nyugat-európai országok fejlődésétől, és ha vannak sajátos vonásai, melyek azok, -és milyen terület az, amelyen ezek a sajátosságok megnyilvánulnak ? Ha van sajátos keleteurópai fejlődós, melyek ennek a kritériumai? A több évtizedes vitában Halecki maga is már kifejtette véleményét (ld. 0. Halecki: L'histoire de l'Europe Orientale. A „La Pologne ли Vе congrès international des sciences historiques. Bruxelles. 1923 c. kötetben, Varsovie, 1924, 73—94. 1.). Halecki itt Lengyelországot ós Oroszországot tekintette a kelet-európai fejlődés két alapvető tényezőjének, az ő fejlődésük kölcsönös kapcsolatai álltak szerinte a kolet-európai fejlődós tengelyében. Itt ismertetett könyve viszont, amely eredetileg angol nyelven jelent meg 1952-ben New-Yorkban, más koncepciót képvisel, azt a kelet-közép-