Századok – 1964
Vita - Fügedi Erik: Megjegyzések a budai vitáról 772
778 FÜGJSDI ERIK Az erődítés nemcsak a város védelmét szolgálta, hanem nevet is adott Budának. Ma még túlságosan korai lenne azt állítani, hogy ezek a latinul (castrum Albense, Castrum Jauriense) vagy magyarul (Vasvár) ,,vár"-nak nevezett városok külön típusba sorolandók-e, de arra talán már felhívhatjuk a figyelmet, hogy ilyen kevés van az országban, s — talán Vasvár kivételével65 — mind a három a tatárjárás után nyerte el későbbi formáját. Ezzel már el is hagytuk a topográfiai vizsgálatot és rámutathatunk egy Buda kialakulásában az általános magyar várostörténet szempontjából jelentős vonásra. A kelet-német ós lengyel területen számtalan példát hozhatunk fel arra, hogy egy városi funkciókat végző szláv telep területén németek betelepítésével új várost bívtak életre. Ebben az esetben azonban a szlávoknak el kellett hagyniok földjüket, s az új német város általában a tervszerűen alapított városok alaprajzi szkémáját mutatja. Budán nem ez történt. Ha vannak is a városnak olyan részei, amelyeken a tervszerűség jegyei megtalálhatók. az egész város nem tervszerű alapítás eredménye, főképpen az északi részen (Szombathely helyén) maradtak meg az eredeti halomtelepülés nyomai. Az egységes erődítéssel együtt létrejött az egységes városi szervezet is. Ezen a téren természetesen a pesti németek voltak előnyben, kiváltságlevelük és — a pecsét után ítélve — kialakult városi szervezetük volt, mindkettőt még Pestről (ill. az innenső parton fekvő Kispestről) hozták magukkal. Nem kellett tehát az esztergomi latinokhoz hasonlóan harcot vívniok a város feletti uralomért. A szombathelyiek ugyan polgártársaik lettek, de a pesti középkori városi szervezet bőven nyújtott alkalmat arra, hogy az elsősorban kereskedelemmel foglalkozó német patríciusok elnyomják a magyarokat . De a szombathelyi magyarok ottmaradtak, ahol addig laktak, s ténylegesen az új város polgárai lettek. Űgy látszik a városi szervezet kialakulása, a két telep jogi összeolvadása sem ment egyik napról a másikra. A pesti németek szervezete készen került át Budára, de — Ivubinyi datálását véve alapul6 6 — az északi telep beolvadása csak 1268 után és 1264 előtt törtónt meg, akkor jelenik meg először a tárnokvölgyi perben Preussel Henrik budai rektor.07 Preussel megjelenése egyben azt is jelzi, hogy az új castrum az országnak nemcsak egyik legfontosabb városa, hanem királyi szókhely is. Ez a kérdés vezet át bennünket a vita második, ugyancsak bonyolult pontjához. 2. A király székhelye A X—XIII. században a magyar királyok szállásukat állandóan változtatva vándoroltak az országban, a királyi család eseményei különböző helyeken játszódtak le.68 Többször kerülhetett sor sátorozásra, főképpen a vadászatok alatt.6 9 Az Árpád-házi magyar királyok itineráriumát nézegetve szinte az a benyomásunk, hogy olyan székhelyről, mint az Anjouk idejében, nem is beszélhetünk, mert a király székhelye mindig ott volt, ahol a király kíséretével éppen tartózkodott, a beregi erdő mellett, vagy akárhol másutt az országban. A továbbiakban azt ahelyet, ahol a király tartózkodott , szálláshelyének fogjuk nevezni. Ez a megkülönböztetés azért szükséges, mert a koraközépkori Magyarországon is volt egy állandóbb jellegű királyi székhely. Bizonyos elméleti ismérveit is megállapíthatjuk. A székhelyen kellett lennie mindenekelőtt a királyi család szakrális központjának, ami a középkori vallási viszonyok között elsősorban temetkezőhelyet jelent. Deresényi Dezső mutatta ki,7 0 hogy Kálmán óta ez a szakrális központ a fehérvári bazilika, az ő uralmától kezdve a királyi család tagjait rendszerint itt helyezték örök nyugalomra. A király többi funkciója már nem követelte meg az állandó székhely formáját. Hadvezérként nem központból irányítötta a hadműveleteket , hanem maga is a seregnél tartózkodott. A külföldi követeket is bármelyik szálláshelyén fogadhatta. Legfőbb bíróként sem volt helyhez kötve, s ami kevés igazgatási teendője volt, azt a vele együtt vándoroló kancellária segítségével bárhol elintézhette, bárhol tarthatott a főpapokkal és főurakkal országos jelentőségű tanácskozásokat. Egy ideig ugyan megvolt a törekvés arra, hogy a király bírói ós kormányzati tevékenységét (legalább részben) Fehérvárhoz kössék, de még az Aranybulla sem tudta Fehérvár mint teljes igényű székhely helyzetét megszilárdítani. Gyakorlatilag augusztus végén ugyan sokszor volt ott a király, hogy az országalapítóként tisztelt szent király ünnepét megülje, de ebből sem lett merev szabály, 85 Vasvár történetét ma még nem ismerjük eléggé ahhoz, hogy az 1279-i városprivilégium (Endlicher: Mon* Árpad, 551. 1.) előtti helyzetét megítélhessük. 88 Kubinyi: Pecséthaszn. 127, 141. 1. 87 Uo. 235. jegyzet. "Thttringiai Erzsébet pl. Pozsonyban vagy Sárospatakon született. 88 Gertrud királynét a pilisi vadászaton sátorban ölték meg. 78 Derciényi D.: A székesfehérvári királyi bazilika. Bpest. 1943, 37. 1.
