Századok – 1964
Vita - Fügedi Erik: Megjegyzések a budai vitáról 772
MEGJEGYZÉSEK A BUDAI VITÁBÓL 779 sem a XIII., sem a XIV—XV. században. Fehérvár csupán a királyok egyik székhelye és csak a királyi család szakrális központja minőségében volt ilyennek tekinthető. Volt azonban a királynak még egy fontos funkciója, amely helyhez volt kötve, s ez a pénzverés regale joga volt. A feudális Magyarországon egyedül a király veretett pénzt, s a pénzverő műhely nem követhette a királyt vándorlásaiban, hanem Esztergomban működött több századon át.71 A székhelyt a király funkciói mellett más ismérvek is jellemzik. Védhető helyen és védelemre alkalmas épülettel ellátott területen kell lennie, ahol nagyobb hadjáratok idején a királyi család nő- és gyermektagjai biztonságban maradhattak. Nem kell a későbbi nagy várakra, vagya budai várpalotára gondolnunk, mert a kezdet ezen a téren is igen szerény. Esztergomban a király először minden jel szerint a Zsennye-palotában lakott, tehát lakótoronyban. Amikor az esztergomi várhegyre költözött fel, először ismét csak lakótoronnyal találkozunk,7 2 amely köré III. Béla emeltetett a kor fogalmai szerint fényes, a későbbi fogalmak szerint méreteiben és a helyiségek számában igen szerény palotát.73 Lakótoronynál nagyobb volt a XIII. század első harmadéban felépített óbudai királyi palota is.74 A tatárjárás után mintha ismét a lakótorony kerülne előtérbe, nem utolsó sorban védhetősége miatt. Lakótornyot emelt IV. Béla feleségének és az apácáknak védelmére Visegrádon.7 5 lakótorony a sárospataki vár XIII. századi magva is.7 6 A székhely utolsó ismérveként még egyet kell kiemelnünk; a székhely a feudális uralkodó réteg tagjait magához vonzza, s így lehetőséget nyújt a fogyasztók, mégpedig a nagyigényű fogyasztók számának növelésére, koncentrációjára. Mindebből logikusan következik egyrészt, hogy a királyi szálláshely és a székhely nem azonos fogalom, másrészt, hogy nem kell valami hatalmas épületkomplexumot várnunk, amikor a székhelyen a királyi palotát keressük. A főváros polgársága szempont jából a legfontosabb a királyi család temploma (illetőleg a hozzákapcsolódó papi fogyasztó réteg), a pénzverő, a védettség és a feudális uralkodó réteg mint igényes fogyasztó megjelenése. A király szálláshelye tehát sokkal kisebb méretekben válik városfejlesztő elemmé, mint a székhely, s ha Buda fejlődése szempontjából foglalkozunk ezzel a kérdéssel, akkor elsősorban azt kell vizsgálat alá vonnunk, hogy a székhely funkciói közül melyik mikor jelenik meg Budán és hol. Eleve kizárhatjuk a királyi család szakrális központjának kérdését, mert az Fehérvár volt, jóval előbb, semmint Óbuda vagy Buda kialakulhatott volna. A pénzverésnek Esztergomból Budára történő átköltözése is hosszabb folyamatvolt. Zolnay mutatott rá arra, hogy 1250 után három olyan kamaraispánt ismerünk, akik valószínűleg, illetőleg biztosan budaiak: a zsidó Henelt, Walter comest és végül Henz rectort.77 IV. Béla vámtarifája alapján azt is biztosra vehetjük, hogy 1255-ben a királyi pénzverő már Budán működött , de a pénzverők még Esztergomban laktak.7 8 A pénzverő áthelyezésének terminus post quem-je 1198, legkésőbb 1249. Pontosabb kronológiát azonban nem tudunk adni. A pénzverő helyét B. Szabó László79 és Zolnay8 0 a Kammerhofban kereste, Huszár Lajos8 1 nem tartotta eldönthetőnek a budai pénzverés helyét , ú jabban pedig Kubinyi8 2 foglalt amellett állást , hogy Budán a Mária templom és a domonkos kolostor között a XV. században álló pénzverőt, használták műhelyként a XIII. század második felében is. Szerény véleményünk szerint itt két kérdés keveredett össze: 1. kétségtelen, hogy a pénzverés legkésőbb 1249 után Budára került , és ez a lényeges a várostörténet szempontjából, mert ez mutatja, hogy Buda lett a királyi székhely, 2. másodrendű az a kérdés, hogy helyileg hol volt pontosan a pénzverőhely. Akár a Kammerhofban. akár a (királyi alapítású) Mária templom és domonkos kolostor között , mindkét esetben királyi területen állt. És ezen túlmenőleg mindkét esetben a városban ( a német telep vagy Szombathely szélén) helyezkedett el, tehát kifejthette (a XIII. század utolsó és a XIV. század első évtizedében ki is fejtette) városfejlesztő hatását. :I Bercsényi D. - Zolnay L.: Esztergom, Bpest. 1956. 59 — 60.1. TM Uo. 60. 1. 7S Uo. 12.1. 71 C-semegi ./.: Hol állott egykor az óbudai királyi vár? Bpest. é. n. 2 — 6. I. 75 Bercsényi D.: Visegrád műemlékei. Bpest. 1951. 23. skk. 1. 78 Bercsényi l). — Gerö L.: A sárospataki Kákóczi-vár. Bpest. 1953. 6 — 7. 1. '7 Horváth T. A. — Huszár L.: A Kamaragrófoka középkorban. Numizmatikai Köz'öny LIY-LV (1955— 56), 22—23. 1.• Henel 1250—65, Valter 1265—73, Henc 1279-ben szerepel kamaraispánkínt. (Utóbbi datálására vc>. Szentpéteri—Bcrsa: Az Árpád-házi királyok okleveleinek kritikai jegyzeke. II. Bpest. 1961. 2995. sz.). 7S Bp. О. I. 54. 1. " Bártfai Szabó L.: Hol állott a királyi palota? Művészettörténeti Ért. II (1953). 219-220.1. Zolnay. Kir. szálláshely. 17.1. " Huszár L. : A budai pénzverés története. Bpest. 1958. 19 — 21. 1. "Kubinyi: A kir. és kimé kúriái, 166. 1. 10*
