Századok – 1964
Vita - Fügedi Erik: Megjegyzések a budai vitáról 772
MEGJEGYZÉSEK A BUDAI VITÁRÓL 777 ben a keresztelés — és főképpen temetés — stb. alkalmával a szokásos illetékeket a hívektől rendszeresen megkapta. A Magdolna templom tehát alapításától kezdve alárendeltje volt a Mária templomnak (még mint királyi kápolnának?), de ugyancsak alapításától kezdve plébániaként működött anélkül, hogy független plébánia lett volna. Az egyháztörténet művelőire tartozik az a kérdés, hogy ez a viszony nem annak köszönhette-e létrejöttét, hogy a Mária templom eredetileg királyi kápolna volt. Ez a kérdés azért fontos, mert ha a Magdolna templomot csak a város létrejötte után alapították volna, akkor 1. kegyura a város patríciusaiból álló elöljáróság lett volna, 2. nem élvezhetett volna akkora függetlenséget, hogy a Mária templomot az érsek előtt perelhesse. Ezzel a kérdéskomplexummal kapcsolatban még egy, a kutatás által eddig figyelmen kívül hagyott tényre kell rámutatni. Amikor a XIV. század végén a Mária és a Magdolna templom közti per kapcsán a két plébánia határát megvonták, akkor bemutatták az iratok között Fülöp és Lodomér érsekek és más érsekeknek a határra, a Magdolna templom filiatiojára és cenzusára vonatkozó privilégiumokat is.55 Ma ezek közül egyet sem ismerünk, de tényként el kell fogadnunk, hogy a két templom közti határ kérdése először nem 1390-ben, hanem már jóval korábban merült fel, s akkor már rendezéshez jutott. A legvalószínűbbnek a fentiek után az látszik, hogy a Magdolna templom még a város alapítása előtt keletkezett , Szombathely plébániája volt, s kezdettől fogva alárendeltje a Máriatemplomnak nevezett, később a német telep, majd az egész város plébániájává alakított királyi kápolnának. Miután ma már a település alakulását jobban ismerjük, azt is sejthetjük, hogy a későbbi pereknek a Mária és a Magdolna templom között mi volt a forrása. A német településnek észak felé való terjeszkedése a Magdolna templom hatáskörébe utalt német polgárokat is6 6 , aminek következtében a templom jövedelme megnőtt. A Mária templom plébánosa és a város vezetősége úgy látta, elérkezett az idő a szolgáltatás összegének felemelésére ós a Mária templom pápai adójának részbeni áthárítására is.57 Hogy a Magdolna templom papja már ekkor sem tartozott a rosszul dotált egyháziak közé, azt Gergely választott érsek egy 1298-ban kiadott oklevele bizonyítja, ahol a tanúk között a Magdolna templom papjának ,,vicarius"-a is szerepel.5 8 Még élesebbé vált a küzdelem, amikor a XIV. század második felében a mai Országház utca betelepült. Ekkor indult meg a harc a Magdolna templom határának újbóli megállapításáért, s ebbe — főképpen a XIV/XV. század fordulójától kezdve — már egészen más társadalmi és gazdasági folyamatok is belejátszottak.50 A Magdolna templom történetének itt vázolt része tehát mindenben megerősíti IV. Béla oklevelét és Gerevieh nézetét , hogy a tatárjárás után a király Buda két alkotóelemét (Szombathelyt és a pesti németek városrészét) egységes erődítménybe foglalta. Megint a déli résszel van baj. A déli nagy rondella alatt feltárt kapu 0 0 (akár azonos az oklevelekben említett Kelenföldi kapuval,6 1 akár nem0 2 ) arra mutat, hogy az erődítés az egész mai Várhegyet magába foglalta. Az, amit fentebb a minorita kolostorral és a Kisasszony napi vásárral kapcsolatban előadtunk, mégis bizonyos kérdések feltevésére késztet. Előre kell bocsátanunk két megállapítást: 1. semmi különös nem lenne abban, ha az erődítésen belül nagyobb beépítetlen területek maradtak volna, hiszen ez így volt az északi részen is, más városokban is;6 3 2. elképzelhető az is, hogy a Várhegy déli végén (a zsidó negyeden túl) egy a várostól független erődített rész alakult ki. A 2. esetben azonban a királyi palota nem tölthette ki az egész területet, ott még valami másnak is kellett lennie. Ezt a megoldást látszik alátámasztani a Dubravius-féle vitatott kifejezés, hogy Petermann a várost és a várat egyaránt kormányozta.6 4 Változatlan problematikus marad azonban a Dísz tér déli vége és a későbbi királyi palota előtt húzódó árok közötti terület erődítésének kérdése. Sajnos nem tudjuk megítélni, hogy ez a kérdés a mai Szt. György tér és az azt körülvevő erődítési rendszer régészeti vizsgálatával megoldható-e. Lehetséges-e, hogy az erődítési munkák hosszabb időt vettek igénybe, s erre a részre később került sor ? Lehetséges-e, hogy az erődítést szakaszosan építették ki ? És főképpen : lehetséges-e, hogy a Szt. György tér ,,darázsderekát" csak később vonták bele az erődítésbe ? 56 ,,Privilegiumtn ... feJieis recordations Philippi et Lodomerii olira archiepiscoporum Strigoniensium et aliorum guamplurimorum archiepiscoporum loquentium de metis ipsius, subiectione, сети et filiatione . . Schier: i. m. 107. 1. " Kubinyi: Kir. és kirné kúriái, 163. 1. 57 Bp. О. I. 324. 1. Bp. О. I. 327. 1. Szűcs J.: Városok és kézművesség a XV. századi Magyarországon. Bpest. 1955. 278 — 295.1. ••GerevichL. - Seitl K. - Boll I..: i. h. 210-212.1. "Uo. " Zolnay: Budai palota. 18. 1. "» Dercsényi D. - Pogány F.: Pécs. Bpest. 1956. 35.1. 01 Salamon F. : Budapest története II. 293. 1. „praefecturam ... tum arcis, tum urbis gereret". 10 Századok 1964/4.
