Századok – 1964
Vita - Fügedi Erik: Megjegyzések a budai vitáról 772
776 FÜGJSDI ERIK be, mert eredeti rendeltetését nem tölthette be, s ezért keletkezett a város alapra jzában az Uri és Tárnok utca közötti szabálytalan háromszög. A kis kiterjedésű német telep határával kapcsolatban még sokkal bonyolultabb a helyzet, s itt is alig tehetünk többet, mint hogy a megoldandó kérdéseket felvessük. A telep dőli határát Zolnay a Szt. György tér északi részén kereste, s ezt azzal indokolta, hogy attól délre már a ghetto terül el.44 E sorok írója valamivel északabbra kereste a német telep végét, indokai is mások volíak. Egyrészt a Fehérvári és a Szt. János kapu útelágazása olyan formát mutat, amely inkább a városkapun kívül szokásos, mint a városfalakon belül, másrészt a fentebb már említett országos vásárral kapcsolatban 1290-ben III. András kifejezetten az állítja, hogy azt „extra castrum" tartották.45 Most még egy érvvel hozakodhatunk elő, s ez a minorita kolostor funkciója. Már Karácsonyi János rámutatott arra. hogy a kolostor országos jelentőségű tanácskozások színhelye volt. itt temették el III. Andrást és olyan, fontos szerepet játszott személyeket, mint amilyen János kalocsai érsek, Szepesi Jakab püspök volt.46 Ez a szerep országos szerep és nem városi, ami önmagában még nem mond ellent annak, hogy a kolostor a városon belül állt volna. Ugyanakkor azonban nem szabad szem elől téveszteni, hogy a minoritáknak általában több közük volt a városokhoz mint a feudális urakhoz, s hogy kolostoruk legtöbbször a város végén állt (Esztergom, Pozsony, Kassa). A budai országos vásár időpontja mutatja, hogy a barátoknak itt is megvolt a kapcsolatuk a polgársággal, do — ha a városi település a Dísz tér déli végén ért véget — a kolostor nem a város végén, hanem azon kívül állt. Körülötte nem a városi szegénység tanyázott, hanem olyan személyek, mint Mojs nádor özvegye, a királyi ház rokona.47 A Szt. Zsigmond prépostság megalapítása is látszólag királyi (ós nem városi) területen történt.4 8 Mindebből egyelőre csak azt a következtetést vonhatjuk le, hogy a pesti német telep a Disz tér déli végéig terjedt ki, s attól délre egy a várossal is kapcsolatban álló, vegyes (inkább feudális) összetételű települési rész következett. Valamivel többet tudunk Lócsy kutatásai után a Budára költözött pesti németek telepének északi határáról. A Szombathelynek nevezett telep elsősorban a Várhegy északkeleti részét foglalta el, az északi rész nyugati oldalán bőven maradt hely a terjeszkedésre, sőt új utcák nyitására is.4 9 A későbbi városnak ez a része mutat a leginkább a tervszerű telepítésre. Talán itt még csak egy kérdést kell felvetnünk, a domonkos kolostorét . A domonkosok is általában a város szélén építkeztek. Érvényesült-e itt is ez a szabály ós értelmezhető-e ebben az esetben a kolostor fekvése úgy, hogy ez volt Szombathely déli, vagy az eredeti német telep északi vége Î A pesti németek budai telepével kapcsolatos kérdéseket még bonyolultabbá teszi az erődítés kérdése. IV. Béla 1255-ben kiadott oklevelében kifejezetten vár építéséről szól (castrum . . . exstrui fecimus),50 s az ásatás eredményeinek előzetes közlésében és a vita folyamán Gerevich és munkatársai hangsúlyozták, hogy az egész budai erődítés egységes jelleget mutat.51 Ez pedig annyit tesz, hogy Szombathely addigi egysége megszűnt, Logod külvárossá lett. Az egyházi beosztás is ezt az eredményt támogatja. Közismert várostörténeti tény, hogy ha egy városon belül több plébániát találunk, akkor az több telepnek egy várossá való összeolvadását jelenti.5 2 Legújabban Kubinyi vonta kétségbe, hogy a Magdolna templom már a város kialakulásakor plébánia funkcióit végezte.53 Ezzel a nézettel sajnos nem érthetünk egyet. Lodomér érsek sokszor idézett oklevele értelmében a Magdolna templom alapításától kezdve köteles volt a Mária templomnak évente egy márkát adni.5 4 Ezt pedig csak akkor tehette, ha rendszeres jövedelme volt. Egyes polgárok vallásos alapítványait aligha tekinthetjük rendszeres jövedelemnek, ilyenre tehát a Magdolna templom csak akkor tehetett szert, ha plébániai funkciója következté" Zolnay: Op. castri Bud. 59. 1. 46 Bp. О. I. 260.1. Lehetséges, hogy itt már a Szt. Péter templom melletti vásárról van szó ! Vö. Mon. eecl. Strig. II. 48 Karácsonyi. .1.: Szt. Ferenc rend története. Bp. 1923. 152—155. 1. "Karácsonyi J.: Magyar Slbilla, Turul 1922-23, 3 — 18. 1., Jakubovics E.: Kun Erzsébet nőtestvére, uo. 14-27.1.: Wertner M.: Az Árpádok családi története. Nagy-Becskerek. 1892, 597-614. 1. 48 llnpp J.: Buda-Pest és környékének helyrajzi türténete. Pest. 1868. 122. 1. 4" Lócsy: i. m. " Bp. О. I. 54. 1. 81 Gerevich L. — Seitl К. — Holl I.: Megjegyzések a budai vár XIII. századi építéstörténetéhez, Művészettörténeti Ért. II (1953). 210-218. 1. 88 Filgedi: Városprivilégiumok, 79. lapon mondottakat olyan értelemben kell módosítani, hogy két önálló telep összeolvadásának emlékeként maradt két plébániája Esztergom (királyi) városnak, ahol a Lőrinc templom az udvarnok-telepűlés, a Miklós templom a latinok plébániája volt. Schünemann K. : Die Entstehung des Städtewesens in Südosteuropa (Südosteuropäische Bibiliothek 1). Breslau (1929). 88 Kubinyi: A kir. és kirné kűriái, 162 — 163. I. 84 Bp. О. I. 323. 1.
