Századok – 1964
Vita - Fügedi Erik: Megjegyzések a budai vitáról 772
MEGJEGYZÉSEK A BUDAI VITÁRÓL 775 A tatárjárás a már megindult fejlődést meggyorsította, elsősorban azzal, hogy a királyra és a feudális nagybirtokosokra óriási pszichológiai hatást gyakorolt. IV. Béla élete végéig ennek a hatása alatt állt, s amikor 1246 után újabb tatárbetöréstől tartott, szinte lázas iramban igyekezett erődített helyeket emelni. Zolnay gyűjtötte össze az erre vonatkozóadatokat, s mutatta ki, hogy ekkor telepítette át (1247 után) a budai Várhegyre Pest megmaradt lakóit is34 mindenestül, kiváltságlevelükkel ós pecsétjükkel együtt.35 A kutatás következő kérdése : mi volt ekkor a Várhegyen ? Abban valamennyi kutató egyetért, hogy a Várhegy északi részén ekkor már kisebb telep állt, amelynek volt piaca, igazgatási központja (a későbbi Kammerhof) és temploma, sőt neve is: Szombathely.36 Ennek a telepnek a vizsgálata során azonban (ós régebben sajátmagunk is elkövettük ezt a hibát) általában abból a feltételezésből indultunk ki, hogy ez a telep a Várhegy (pontosan a Várhegy fennsíkjának) északi részét foglalta el.3 7 Kubinyi legújabb megállapításai alapján azt kell mondanunk, hogy ez a szemlélet, helytelen volt, hogy itt is Óbuda felől kell a települést szemügyre vennünk. S akkor valóban kézenfekvő, hogy a település nem a Várhegyen, hanem annak oldalában és tetejének északi részén terült el, mintegy felkúszott a Várhegyre. Ennek következtében központja az észak felőli támadás szempontjából igen exponált helyen kellett feküdjön. Kétségtelennek kell tartanunk, hogy a Kammerhof helyén korábban állott királyi kúria az északi telep központja volt, mint ilyen elsőrendű városfejlesztő tényező. Ilyen megvilágításban már nem létfontosságú kérdés az, hogy ott lakott-e a király (illetőleg a királyné) vagy sem. Itt a királyi birtoktest igazgatási centruma, a mellette kialakuló piac a lényeges alkotóeleme a városi fejlődésnek. A későbbiek folyamán a központtal (a Kammerhoffal) kapcsolatban még egy kérdéssel kell majd foglalkoznunk, most itt csak azt szeretnénk még hangsúlyozni, hogy ennek az északi telepnek utcahálózatát kellene gondosabb vizsgálat alá vonni. A mostani vizsgálatok kiindulópontja mindig a fallal kerített vár területe (tehát a falon belüli utcák), holott a tatárjárás utáni faltól függetlenül kell az utcahálózatot a fal mindkét oldalán megvizsgálni. 1247—1255 között a pesti németek feltelepültek a Várhegyre. Zolnay foglalkozott ennek a kérdésnek kronológiájával, s azt állapította meg, hogy az 1247—1255 között a Mária templom ós a Szt. György tér közti területet telepítette be a király, az ötvenes évek elején került sor a Fehérvári kapu melletti ghetto kialakulására.38 Jól beleillik ebbe a sorrendbe Kubinyi okfejtése, aki a ferences (minorita) kolostor felépülésének időpontját a hatvanas évek elejére tette.3 9 Itt azonban megint egy sor olyan kérdés merül fel, amely megválaszolásra vár. A német telepnek a XIII. századderekán igen kicsinek kellett lennie. Központja a piac volt, amely a Mária templomtól délre eső térre szorult össze. Lóosy tanulmánya után40 fel kell vetnünk a kérdést: nem volt-e a piactér eredetileg nagyobb? A külföldi példák arra mutatnak (s ezt a hazaiak sem cáfolják meg), hogy a városháza általában a piactéren, tehát a városi polgárok közös birtokában levő területen épült fel. Nem jelenti-e a budai városháza az eredetileg tervezett piac tér északi határát ? De mikor volt itt szükség ekkora vásártérre ? Nyilván csak az országos vásárok időpont jában. Mire azonban Bucla megkapta az országos vásárt engedélyező privilégiumot (1287),4 1 addigra már nem lehetett szó arról, hogy a vásárt a váron belül tartsák meg. A váron belül adott vásárengedély csak Nyitra (1248) és Győr (1271) városprivilégiumában fordul elő. közülök az elsővel kapcsolatban két tényt kell kiemelnünk : 1. nem országos, hanem hetivásárról van szó, amelyet kisebb létszámú és a vár védelme szempontjából megbízhatóbb parasztok látogattak. 2. a kiváltságot IV. Béla abban az időben engedélyezte, amikor a polgárságot mindenfelé erődített telepekre igyekezett összpontosítani.4 2 Győr esetében az engedély a váron belül vagy azon kívül tartott vásárra szól (ugyancsak hetivásárról van szó), s mint azt a későbbi alaprajz bizonyítja, az engedélyben foglalt felhatalmazás ellenére sem tartották a várban, hanem azon kívül.43 A nyitraival egy időben kerülhetett a városfalon belülre a budai szombati piac is. A század végén azonban, amikor az országos vásárt engedélyezte a király, már nem lehetett a váron belül megtartani a „sokadalmat". Ha helyesen sejtjük, hogy a vásártér eredetileg nagyobb volt, akkor talán azért építették "Zolnay: Op. castri Bud„ 57 — 58. 1. 36 Kubinyi: Pecséthaszn. 114. 1., Fügedi: Városprivilégiumok, 78. 1. 3e Fügedi: Városprivilégiumok, 78. 1., Kubinyi: Felhévíz. 37 Fügedi: Városprivilégiumok, 78. 1. "Zolnay: Op. castri Bud., 6«-70. 1. 39 Kubinyi: A kir. és kimé kúriái, 162. 1. " L csy E.: i. m. 41 Bp. О. I. 228. 1. 42 Fejér, CD IV/2. 455. (tévesen: 12581) "Endlicher: Mon. Árpad. 526, Borbiró V. - Valló I.: Győr városépítéstörténete, Bpest. 1956. 73 — 74. .
