Századok – 1964

Közlemények - Spira György: A vezérmegye forradalmi választmánya 1848 tavaszán 713

740 S PI Ii A GYÖRGY szolló törvénycikkely. Nem tétetik abban különbség a nemes és nem nemes közt; mindenkinek érdekében áll a személy s vagyonbátorságot fentartani, mindenkinek kötelessége tehát arra nézve közremunkálni. De lényegesen különbözik a nemzet őrségi szolgálat a katonáskodástól. A katona elvonatik lakától. A nemzetőr tűzhelyénél marad. A katona egész idejét állásának s hivatásának áldozza fel. A nemzetőr házi rendes foglalkozását teljesítheti, élelmét háboritás nélkül keresheti. A katonák külső ellenség elébe szállani kötelesek. A nemzetőrök a belső ellenségek, a közrend s csend háboritói ellen védelmezik közösen vagyonukat s életüket. A választmány szükségesnek látta mindezeket hirdetmény utján közzé tenni, hogy a népnek az előtte még eddigelé ismeretlen nemzetőrségi intézet iránt helyes fogalma legyen. Az élet, a mindennapi gyakorlat kezeskednek a nemzeti őrsereg alakításának célszerű s üdvös voltáról. A választmány teljesen meg van győződve, hogy a nép, megértve s felfogva a nemzet őrségnek célját és hivatását, örömest fog járidni ahoz, mitől talán fogalom hiányból jelenleg idegenykedik.111 22. Egy hős nemzet,m

a nép jog szentségének le tiprásával, az erősebb önkényének alap ján, haszonvágy s hálátlanság által szétdarabolva, az 1772. év óta kényszerítve türt járom alatt az igazságtól követeli vissza életét, elébbi nagyságát. E nemzet a szomszéd lengyel. A polgárisodás baráti érzelme nyilatkozik mindenütt a históriai bün ezen szeren- , csétlen áldozata mellett. A polgárisodás e szavát legközelebb a porosz király is felfogta s Posen nagyhercegséget szabaddá tette. 1 De a mi másutt rokonszenv, az nálunk politicai szükség, mellyet Magyar ország hongyülése jól meg értett már akkor, midőn évekkel ez előtt a lengyel szabadságnak viszsza állítását s az orosz hatalomnak ez által ellensúlyozását ismételve és eréllyel szorgalmazta. A nemzetek szabadságával a nemzetek erkölcsisége is biztossabb alapon nyugoszik. A mit tehát a bilincsek közt volt Magyar ország egy szívvel, lélekkel óhajtott, azt a sza- < bad Magyar országnak el hallgatni nem lehet. Es azért, minthogy a választmány el jöttnek hiszi az időt, hogy a magyar szabad nemzethez illőleg vesse ön sulját Europa politicai mérlegébe, — mellőzve mind azon fontos indokokat, mik e részben fel hozhatók volnának, s utalva egyedül az éjszaki hatalom aggodalmas nevekedésére — elnök minister urnák és Pest v[árme]gye követeinek figyelmét fel hivni el határozá, miszerint Lengyel országnak a szétdarabolás előtti egész terjedelemben vissza állítása törvényhozásilag mondaesók ki és dyplomatia utján — ugy, mint a nemzeti érdekből ki folyó forró óhajtás — kitelhető nyomatékkalköveteltessék. Meg győződése ez a választmánynak, de bizonyos benne, hogy e meg győződós visz hangja az egész hon rokonszenvének, komoly akaratának.11

6 m Ezután törölve: — a szabadságért s mind azért, a mi nemes, lelkesült —. 111

E kiáltvány megszületésének előzményeiről az egykorú sajtó ennyit ír: „Nyári meldet, dass die Bauern dás Institut der Nationalgarden gänzlich missdeuten, sie glauben nämlich, jeder Mann zwischen 20 und 50 Jahren müsse Soldat werden." (A 112. jegyzetben már idézett sajtótudósításban, 610. h. A kiemelés eredeti.)—A kiáltvány — németül—napvilágot látott a sajtóban is (PZ 1848. ápr. 2., 632. sz. 3414. 1.). 115 E határozat megszületésének előzményeiről az egykorú sajtóból ennyit tudunk meg: „Nyáry meldet, dass in Berlin der befreite Pole Miroslavssky (sic!) das polnische Banner, auf einem weissen Zelter reitend, einhergetragen habe, als der König vor dem Volke erschien; Polen werde wieder in seine alten Rechte eingesetzt. Übrigens müsse man in Betreff Polens jetzt handeln." „Kendelényi stimmt mit Nyáry; nur soll der polnische Adel hinfort keine Casten mehr bilden. Nyári meint, man könne nur wünschen, dass Polen reconstituirt und nicht allein Gallizien zurückgegeben werde, sondern Alles, was Russland, Preussen und Österreich von Polen besitzt." (/. : Sitzung des Central-Comité's am 30. März im Cornitathause unter Präsidium des Paul v. Nyáry, DU 1848. ápr. I., 78. sz. 618 — 619. h.) — A határozat napvilágot látott a sajtóban is (NU 1848. ápr. 2., 670. sz. 1079. 1.; JK 1848. ápr. 6. [helyesen: 4.], 41. sz. 167. 1.). — Később egyébként a lengyel kérdésben teendőket illetően némileg módosult a választmány álláspontja (erről Id. a 153. jegyzetben elmondandókat). A választmánynak ezen az ülésén különben még egy fontos kérdésről esett szó: „Nyáry meldet, dass nun das vollständige Ministerium constituirt, diese Angelegenheit aber doch noch nicht ganz beendet sei." (Erről ugyancsak a 112. jegyzetben már idézett tudósítás, 609. h.)