Századok – 1964

Folyóiratszemle - Magyar folyóiratok - 580

586 FOLYÓIRATSZEMLE TÁRSADALMI SZEMLE. XVIII. (1963) 11. (nov.) sz. : RÉNYI PÉTER Ideológiai munka és értelmiség c. cikkében rámutatva arra, hogy a párt által kezdeményezett ideológiai offenzíva nem kezdő lépés, hanem folytatása a korábban is végzett ideológiai munkának, az értelmiség tudatában 1956 óta végbement politikai és elméleti fejlődéssel foglalkozik. Megállapítja, hogy a jelentős előrehaladás ellenére, amit az objektív körülmények alakulása és a szektás hibák felszámolása megkönnyített, az értelmiség — kisebb, teljesen tudatos marxista—leninista részét leszámítva — az átmenet állapotában van, amikor őszinte közeledését a szocialista világnézethez még gátolják a régi kispolgári tudat idealista erkölcsi, vallásos stb. elemei. Kitér a nacionalizmus pontosan le nem mérhető hatásának kérdésére, s megállapítja, hogy a nacionalizmus egy tekintetben, a Szovjetunió szerepének, ill. a Szovjetunióhoz való viszonyunknak megítélésében 1956 óta lényegesen veszített talajából és erejéből. A nyugati polgári művészet befolyását értékelve annak a nézetének ad kifejezést, hogy az értelmiség egy része nyugati nosztalgiákat táplál, anélkül azonban, hogy vállalni óhajtaná a polgári létforma „penetráns pénzszagát". Nézete szerint ebből a magatartásból fakad többek között az az elvetélt kísérlet, hogy művészeink egy része az építés konstruktív életérzését a nyugati pesszimizmus, sőt nihilizmus állapotának megfelelő, azáltal teremtett formákban próbálja művekké érlelni. Rámutat arra, hogy a marxista kritika nem él eléggé azokkal a lehetőségekkel, amelyeket a nyugati polgári kultúra termékeinek mély vizsgálata nyújt a magyar értelmiség tudatának formálására, majd végezetül az ideológiai munka következetes, bátor, de türelmes és magas színvonalú módszereinek alkalmazására hívja fel a figyelmet. — HÁY LÁSZLÓ A nemzetközi kereskedelem a világgazdasági konferencia küszöbén címmel részletet közöl A hidegháború gazdasági formái e. hosszabb tanulmányából. Ebben statisztikákkal alátámasztva kimutatja, hogy a tőkés világ agrárproblémájának növekedése mellett az utóbbi években a szocialista országok jelentősége a nemzetközi kereskedelemben fokozatosan gyarapodott, a gyengén fejlett államok pozíciója romlott, az imperialista államok részesedése pedig emelkedett nemcsak a készáru, hanem az élelmiszer és nyersanyagexport területén is. Az imperialista államok között az USA és Anglia teret veszítettek, míg a Közös Piac országai és Japán előnyomultak. A piacproblémák változáshoz vezettek az imperialista államok kereskedelempolitikájában. amennyiben a protekcionizmust oly értelmű liberalizálódás váltotta fel, amely a kapitalista országok közötti kereskedelemhez biztosítja a szorosan összefonódott ipari monopóliumok rugalmasabb manővereit, de fenntartja a diszkriminációs elveket a szocialista és részben a gyengén fejlett államok irányában, és érintetlenül hagyja az agrárprotekcionizmust. A továbbiakban a cikk az USA, Anglia és az Európai Gazdasági Közösség külkereskedelmi érdekellentéteit vizsgálja, végül pedig a szocialista országok politikájának irányelveit ismerteti. — 0. M. ÚJ ÍRÁS. III. (1963) 11. (nov.) sz.: HORVÁTH ZOLTÁN A nacionalizmus néhány kérdése Molnár Erik cikkei kapcsán címmel hozzászól a több lapban folytatott nacionalizmus-vitához. Hangsúlyozza, hogy Molnár Erik égetően aktuális kérdést felvetve helyes kiindulási alapot teremtett a probléma sokoldalú vizsgálatához. Cikkével szemben azonban azt vitatja, hogy a hibás nacionalista koncepció kialakításáért Rákosi Mátyás mellett fokozott felelősség terheli a nagyobb intellektuális felkészültségű és képességű Révai Józsefet, akinek egyes megállapításai feltétlenül revízióra szorulnak. A továbbiakban bizonyos egyoldalúságot, leegyszerűsítést vet Molnár Erik szemére, amennyiben a XVII. és XVIH. század mozgalmait kizárólag rendi-osztályjellegűnek tekinti, holott azok nézete szerint mérsékelten össznemzeti tartalmúak is voltak. — O. M. VALÓSÁG. VI. (1963) 5. sz.: LENCSÉS FERENC Társadalmi átrétegződés Fejér megyében c. cikke statisztikai alapon tárgyalja az 1945 óta eltelt időben lezajlott társadalmi változásokat. — TORDAI ZÁDOR A konzervatív neotomizmus (Adalék a modern polgári ideológia-történethez) c. tanulmánya kifejti, hogy a jelenkori neotomizmus a duplex Veritas elvét, a tudomány és vallás összeegyeztethetőségét vallja, de ellenkező előjellel: a vallás tételeit akarja természettudományos érvekkel igazolni. - Sz. M. VILÁGOSSÁG. IV. (1963) 10. (okt.) sz.: KOMORÓCZY GÉZA Szabadgondolkodás az ókori Mezopotámiában címmel az i. e. III—I. évezred vallásos meggyőződéseit vizsgálja a sumér, a babiloni és asszír kultúrában. A fennmaradt vallásos és irodalmi emlékek alapján elemzi a vallásos szemlélet keretein belül jelentkező valláskritika, az istenek bírálata, a hit válsága, a gondviselésbe vetett bizalom megrendülése, végül az isten-tagadás elemeit. — PAIS ISTVÁN A halottkultusz eredete c. cikkében időrendben ismertetve a legrégibb