Századok – 1964

Folyóiratszemle - Magyar folyóiratok - 580

585 FOLYÓIRATSZEMLE hívja fel a figyelmet: belőlük rekonstruálhatók a lakosság rétegződése, a pusztásodás, a jobbágyháztartás különböző formái; — más forrásokkal összevetve jelentős segítséget adnak a paraszti életforma legsajátosabb meghatározóinak: a termelés módszereinek s a jobbágygazdaság és a jobbágy -háztartás különleges formái kapcsolatának megismeréséhez. — Egy ilyen forrás felhasználására nyújt igen jó példát OSZVALD FERENC a Nyitra és Bars megyei Forgách birtokoknak a család 5 tagja között 1525-ben történt jelosztásáról készült oklevelet feldolgozó közlése. Szerző kimutatja, hogy a 37 helységben 638 lakott jobbágytelek mellett közel 400 elhagyott vagy pusztatelek volt. A cikk a pusztatelkek művelésének szervezetét vizsgálva megállapítja, hogy azt jórészt zsellérek végezték: számuk ekkor már elég nagy volt és státusuk is igen különböző. Jórészt a falu jobbágycsaládjaiból kerültek ki, s viszonyuk ezekhez igen változó volt. — V. K. IRODALOMTÖRTÉNETI KÖZLEMÉNYEK. LXVII. (1963) 5. sz. : VAROA RÓZSA Bajcsy-Zsilinszky Endre és a népi írók c. cikke Bajcsy-Zsilinszkynek elsősorban a második világháború idején, a Szabad Szó főszerkesztőjeként a függetlenségi harcban a Márciusi Front gárdájával való együttműködését tárgyalja; részletesen foglalkozik a népiesekkel való kapcsolatának előzményeivel, a népi íróknak Bajcsy-Zsilinszky újságjaiban — az Előőrsben és a Szabadságban — a harmincas években folytatott publicisztikai tevékenységével. Kiemeli, hogy ennek az együttműködésnek alapja Bajcsy-Zsilinszky ideológiai koncepciójának a népi írók ideológiájával meglévő rokonsága. A tanulmány sajtóanyagra és levéltári anyagra támaszkodik. Külön figyelmet érdemel a tanulmányban teljes terjedelmében közölt, 1940-ből származó rendőri jelentés a népiesek mozgalmáról. — Sz. M. KÖZGAZDASÁGI SZEMLE X. (1963) 11. sz. (nov.): PATAKI JÁNOS A gyengén fejlett országok eladósodása és a tőkés világgazdaság c. cikkében megállapítja, hogy az afrikai, ázsiai és latin-amerikai gyengén fejlett államok az 1951-től 1961-ig eltelt 10 évben 22 milliárd dollár államközi kölcsön ós 5 milliárd dollár értékű helyi valutában jelentkező tartozás erejéig eladósodtak, s hogy e jelenség tükröződik fizetési mérlegük passzivitásának fokozódásában, valamint arany- és devizakészletük részarányának csökkenésében, majd az eladósodás okaival foglalkozik. Ezeket a számukra kedvezőtlenül kialakított nemzetközi munkamegosztásban (monokultúra), 14 Századok 1964/3. a külföldi tőkebefektetésekből eredő profitnak a vezető tőkés államokba való átutalásában, a finánctőke tudatos, a fegyverkezési ipart pártoló törekvéseiben, a jövőjét féltő honi burzsoázia tezaurálási törekvései miatt a szükséges beruházások elmulasztásában, s végül abban jelöli meg, hogy a fegyverkezési hajsza világméretekben mindmáig nem szűnt meg. Minthogy a vezető tőkés hatalmak az elmaradott államok ipari fejlődésétől és a konkurrenciaharc fokozódásától félve hiteleiket továbbra is olyan módon nyújtják, hogy fenntartsák ezeknek az államoknak egyoldalú nyersanyag szolgáltató jellegét, az elmaradott államok továbbfejlődésének iránya a gazdasági és politikai harc függvénye lett. Míg a fejlett tőkés államok a gyengén fejlett országok fizetési nehézségeit felszíni műveletekkel (rövid lejáratú hitelek stb.) igyekeznek áthidalni, addig maguk a gyengén fejlett országok többékevésbé az alapvető baj kiküszöbölésére, gazdasági struktúrájuk egészségtelen szervezetének átalakítására törekednek, de ennek megvalósítására csak a szocialista országoktól kapott feltételmentes hitelek növekedése esetén lesznek képesek. - O.M. MAGYAR TUDOMÁNY. VIII. (1963) 11. sz.: BENDA KÁLMÁN Kelemen Lajcsi6\, a kolozsvári Erdélyi Nemzeti Múzeum egykori főigazgetójáról ír nekrológot, kiemelve Kelemen polihisztor voltát. Főtevékenysége Erdély történelmének, néprajzának kutatása volt. Különösen jelentősek forráspublikációi. — Sz. M. PEDAGÓGIAI SZEMLE. XIII. (1S63) 10 sz. : FALUDi SZILÁRD Eötvös József emlékezete címen Eötvös József pályafutásénak adja népszerű vázlatát, elfôscitfn Eötvös művelődéspolitikai tevékenységét emelve ki. — 11. sz.: SIMON GYTJLA Gaál Mózes c. megemlékezésében Gaál Mózes kevéssé ismert pedagógiai elméleti tevékenységét hangsúlyozza. Ismerteti két ilyen jellegű tanulmányát, amelyekben Gaál felveti az iskola és az élet kapcsolatának kérdését is. Gaál Mózes közeli kapcsolatban volt Nagy Lászlóval, a reformpedagógia legjelentősebb magyarországi képviselőjével, akinek nézetei erősen hatottak említett tanulmányaira. — DÉKÁN KÁKOLY Adalékok a Horthy-korszak középiskoláiban folyó militarista neveléshez c. cikkében a Fővárosi Levéltár és a Művelődési Minisztérium iratai alapján tárgyalja a MOVE, a leventeszervezet ós a cserkész-mozgalom középiskolai tevékenységét a militarista nevelés szolgálatában. — Sz. M.