Századok – 1964
Folyóiratszemle - Külföldi folyóiratok - 289
FOLYÓIRATSZEMLE 289 HELYREIGAZÍTÁS A Századok 1903. évi 6. számában megjelent hazai folyóiratszemlébe néhány sajnálatos hiba csúszott be. így az 1404. oldalon Komjáthy Miklósnak a Levéltári Szemlében megjelent cikkének helyes címe: ,,Néhány szó irattani feladatainkról". A cikk ténylegesen abból indul ki, hogy a természettudományokkal szemben, amelyek lépést tartottak a technikai civilizáció szédítő iramú fejlődésével és ennek eredményeit felhasználták a kutatásokban, a történettudomány még mindig a századforduló módszereivel dolgozik. Addig is, amíg a technika nyújtotta eszközökkel nem él történettudományunk a forrásanyag feltárása, kiválogatása, tehát a segédtudományokra tartozó feladatok elvégzése során, történelmi segédtudományainknak módszereik társadalomtörténelmi elmélyítésével kell törekedniök a lemaradás behozására. A cikk néhány iratféleség létrejöttének társadalmi-gazdasági feltételeit igyekszik megállapítani." — Ugyanezen ismertetés 17. sorában ismertett cikk szerzője Páhi Ferenc. — Az 1409. lapon Dümmerth Dezső tanulmányának ismertetésében Szombathely helyett Nagyszombat olvasandó. — Az 1410. oldalon a Magyar Tudományos Akadémia Társadalmi-Történeti Osztályának Közleményei 8. sorában Borée helyett Borié olvasandó. — Az 1411. oldalon az Új írás című folyóirat történeti tárg3-ú cikkeiről szóló szemléljen Benczédi László „Parasztok és katonák" c. írásának ismertetésébe tévedésből került az a megállapítás, miszerint a szerző a Rákóczi-felkelés antifeudális jellegét emeli ki. — Fenti cikkben a szerző arra hívja fel a figyelmet, hogy szemben a Bocskai-és a Thököly-felkeléssel, ahol a nemesi vezetést mintegy kiegészítette csupán a hivatásos katonáskodás „vonala", a Rákóczi-szabadságharcban a rendi vezetést a szabad árutermelés irányába mutató paraszti osztályharc ellensúlyozta. Ez a paraszti ellensúly azonban — mint az a cikk- egósz gondolatmenetéből következik — a szabadságharc rendi-nemesi a/apjellegét nem változtatta meg. — Az 1412. oldalon Molnár Erik: „Válasz a nacionalizmus kérdésében írt vitacikkekre" című tanulmányának ismertetése egyoldalú, s az ismertetés végső félmondata, hogy ti. a XVII-XVIII. századi Magyarországon „a parasztság a haladást jelentő központosítás ellen foglalt állást" — a cikk felfogásával ellentétben álló belemagyarázás a szerző gondolatmenetébe. KÜLFÖLDI FOLYÓIRATOK ISZTORIJA SZSZSZR. 1963. 4. sz. M. A. Zotov: V. I. Lenin és a párt tömörítése a bolsevik álláspont mellett az OSZDMP II. kongresszusa után c. tanulmányában (10— 30. 1.) részletesen, nagy dokumentális anyaggal alátámasztva mutatja be az egyes pártszervezetek állásfoglalását a bolsevik irányvonal mellett 1904 folyamán. — G. D. Alekszejeva ós Je. N. Gorogyeckij: A történeti problematika a bolsevik irodalomban 1917-ig (31—61. 1.) címen voltaképpen a szovjet történetírás történetéről készülő munka III. kötete számára írt fejezet rövidebb változatát közlik, ebben a bolsevik pártvezetőknek a történelem egyes kérdéseivel foglalkozó munkáit ismertetik és elemzik, hangsúlyozva, hogy ennek az irodalomnak a kiadására szükség volt, mert a munkások soraiban igen nagy volt az érdeklődés a marxizmus ós a munkásmozgalom története iránt. A témák tehát elsősorban ebből a tárgykörből kerültek ki, de foglalkoztak a dekabristák történetével, az orosz forradalmi demokratákkal, a rendőruralom, a szibériai száműzetések történetével. M. Sz. Olminszkij, aki különösen sok történeti tárgyú munkát írt, 1910-ben könyvet adott ki „Az állam, a bürokrácia és az abszolutizmus Oroszországban" címen, ebben az orosz államfejlődés egészét, fő sajátosságait kívánta áttekinteni, de, mint Lenin kritikusan megjegyezte, nem vette figyelembe, hogy az államapparátus éppen itt viszonylag mekkora önállóságra tudott szert tenni az uralkodó osztállyal szemben. Lenin kritikája mutatja, hogy Lenin mindig érdeklődéssel figyelte ezeknek a munkáknak a megjelenését. — V. I. Popov : A békés egymás mellett élés politikájának a történetéhez. A kollektív biztonság kérdései a Szovjetunió és Anglia kapcsolataiban 1933—1937 c. tanulmányában (52—74. 1.) ismerteti Anglia állásfoglalását a Szovjetuniónak a Népszövetségbe való belépésével kapcsolatban, hangsúlyozza, hogy a közvélemény késztette az angol kormányt arra, hogy kedvezőbben foglaljon állást , de a Szovjetuniónak a Népszövetségben előterjesztett javaslatait Anglia nem támogatta, ellenezte a Szovjetunió által kezdeményezett regionális szerződések megkötését. 1935-ben ugyan Eden moszkvai látogatásával Anglia csatlakozott a kollektív biztonság politikájához, s az együttműködésnek voltak is jelentős eredményei, például 1937 szeptemberében a spanyol 19 Századok
