Századok – 1964

Folyóiratszemle - Magyar folyóiratok - 278

FOLYÓIRATSZEMLE HAZAI FOLYOIRATOK Történettudományi folyóiratok ACTA HISTORICA. IX. (1963) Nr. 3—4: A. Bartha Hungarian Society in the Tenth Century and the Social Division of Labour (A magyar társadalom a tizedik században és a társadalmi munkamegosztás) с. tanulmányában a társadalmi munkamegosztás folyamata és a feudális osztály viszonyok szerkezete közötti összefüggésekkel foglalkozik. Rámutat arra, hogy bár a feudális tulajdonviszonyok a nomád állattenyésztés és az ekés földművelés alapján is kialakulhatnak, az előbbi esetben a fejlődés lassúbb, mint a másodikban, és eredményei nehezebben szilárdulnak meg. Nézete szerint ebben a körülményben leli magyarázatát pl. a Kazár Kaganátus elbukása. — A tanulmány a továbbiakban a bomlásban levő magyar ősközösségi társadalom feudalizálódásának egyes jelenségeit tárgyalja, ós ezen belül részletesen kitér a kovács kézműipar fejlődésére, mint a társadalmi munkamegosztás előrehaladásának egyik legfontosabb mutatójára. Megállapítja, hogy a vasból készült termékek nagy mennyiségének és formai gazdagságának tanúbizonysága szerint а X. századi termelőerők alapot képeztek a feudális viszonyok megszilárdulásához, majd elemzi azt a folyamatot, amelynek során a kovács kézműiparosok szervezete megszabadult a mitológiai elemekkel összekötött ősi nemzetségi formáktól, és a feudalizálódás útjára lépett. —I. Diószegi Der gemeinsame Ministerrat vom 18. Juli 1870 (Az 1870. július 18-i közös minisztertanács) címen részleteket közöl Ausztria - Magyarország ós az 1870/1871-i német—francia háború c. monográfiájából. (A cikk magyar szövege a Századok 1962. évi 5. számában jelent meg.) — Gy. Juhász La politique extérieure de la Hongrie à l'époque de la „drôle de guerre" (Magyarország külpolitikája a ,,furcsa háború" idején) címen a Történelmi Szemle 1961. évi 4. számában megjelent, A Teleki-kormány külpolitikája a „furcsa háború" idején c. tanulmányának némileg kibővített változatát teszi közzé. 0. M. LEVÉLTÁRI KÖZLEMÉNYEK. XXXIV. évf. (1963) 1. sz.: Molnár József AZ egri káptalan 1275. évi interpolált oklevele c. tanulmányában a sokáig hamisítványnak tartott határjáró oklevélben (szövege függelékben közölve) előforduló helynevek térképrevetítésével megállapítja, hogy az oklevél egyes részei valóban korábbi állapotra utalva, nyilvánvalóan eredetiek, melyeket 1336—39 körül dolgoztak bele egy, már az ekés földművelés területigényeinek megfelelően készített hamisítványba. — Paulinyi Oszkár A magyar kamara városi bizottsága 1733—1772 c. forrástani tanulmánya a városi gazdálkodásnak a házipénztári zárszámadások felülvizsgálata révén történő ellenőrzésére megalkotott kamarai bizottság megalakulását s az általa a városok vagyoni viszonyainak megállapítására kidolgozott, igen részletes kérdőívek rendszerét ismerteti. Bár a bizottság iratanyaga elpusztult, magát a kérdőívet ismerjük (szövege függelékben közölve) — ugyancsak függelékben szerző részletes jegyzékben bemutat ja a bizottság, egy tagjának irathagyatékában megmaradt, de csak az első öt évi működésére vonatkozó iratanyagát: benne a városok e korbeli vagyoni viszonyaira vonatkozó monográfia alapanyaga rejtőzik. — Réti László Adalékok a Magyar Tanácsköztársaság pénzügyi politikájához címen a Pénzügyi Népbiztosság 10 csomóban megmaradt elnöki iratanyagának alapján, egyes konkrét részletkérdésekben bemutatja a népbiztosság első intézkedéseit; a külföldi gazdasági és pénzügyi kapcsolatok vonatkozásában kialakított álláspontját és gyakorlatát; a fehér pénz forgalombahozatalából és az aprópénzhiányból előállott nehézségeket; a szocializált vállalatok és a vidéki tanácsok pénzügyeinek irányítását s a kulturális élet finanszírozásával kapcsolatos egyes kérdéseket. — Oltvai Ferenc Szeged város közigazgatása a város felszabadulásától az ország felszabadulásáig c. cikkének itt közölt I. része az ország első felszabadult nagyvárosának a felszabadulás hónapjaiban jelent-