Századok – 1964
Közlemények - Troján; M.: Bereg vármegye dolgozóinak harca a tanácshatalomért az 1918–1919-es években 107
136 M. TliO.lÁN között követte orosz testvéreinek példáját. Akkor csendőrséget küldtek ki ellenünk. A laktanyában körülbelül 80 csendőr maradt, Serbán János vezetésével egy munkáscsoport éjjel a csendőrlaktanya felé indult, hogy elfoglalja azt és lefegyverezze a csendőröket. Néhányan közülük behatoltak az épületbe. Az utcán és az udvaron őrséget állítottak. Mire a csendőrök, akiket váratlanul megtámadtunk, felocsúdtak, mi már el is szedtük fegyvereiket."11 2 1919. március 22— 23-án egész Bereg vármegyében létrejött a tanácshatalom. Bereg megye élén a munkások tanácsának megyei direktóriuma állott. 1919. március 23-án a Bereg megyei direktórium első rendeletével közölte a járási hivatalokkal, hogy átvette a megyében az egész hatalmat.11 3 Az „Az Újság" című napilap Budapesten közölte: „A proletáruralom kihirdetése a ruszin nép körében — a beérkezett jelentések szerint — általános lelkesedést keltett. A munkásvezérek nyilatkozatai szerint ettől várják több száz éves elnyomatásuknak és embertelen kihasználásuknak végleges megszűnését."11 4 Ismeretes, hogy Bereg vármegye és az egész kárpátontúli terület ukrán dolgozó lakossága, több évszázad folyamán azt az akaratát és óhaját fejezte ki, hogy az egész ukrán-orosz test vérnéppel együtt élhessen. Kárpátontúl dolgozóinak küzdelme a Szovjet-Ukrajnával való egyesülés érdekében különösen nagy erővel folyt a Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelme és az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlása után. De a történelmi események alakulása akkor nem vezetett a kárpátontúli terület ukrán lakosságának őshazájával való újraegyesüléséhez. Amikor megalakult a Magyar Tanácsköztársaság, Kárpátontúl dolgozó tömegei úgy határoztak, hogy ennek kötelékében maradnak, annál is inkább, mivei szövetséget kötött Szovjet-Oroszországgal, amelytől az akkori katonai helyzetben el voltak vágva. A Tanácsköztársaság nemcsak szociális, hanem nemzetiségi problémáik megoldását is jelentette. Erről így írt a „Pesti Hirlap": „Munkácsról jelentik: Munkács proletárjai folyó hó 26-i gyűlésük alkalmából Gezdán és Müller debreceni kommunista elvtársak lelkes felszólalása után becsületes proletár üdvözletüket küldték Kun Bélának és segítő társainak és lelkes csatlakozásukat jelentették be a bátor küzdelemhez, mely hivatva lesz az egész világot a rabszolgaságból a szabadság birodalmába juttatni."115 A kárpátontúli terület dolgozói a Magyar Tanácsköztársaság megalakulásától és megerősítésétől várták ősi vágyuk teljesülését, hogy a Kárpátok túlsó oldalán lakó testvéreikkel újraegyesüljenek. A „Munkácsi Népszava" című lap tudósítója így írt a tanácsuralom első napjainak politikai helyzetéről az alsóvereckei hegyvidéki, ukránok lakta járásban: „Az egész alsóvereckei járásban élénk szervező tevékenység folyik. Mindenütt munkás-, katona- és paraszttanácsok, úgyszintén szegényparasztok bizottságai alakulnak. A ruszin nép bizalommal van a forradalmi Tanácsköztársaság összes intézkedései iránt."11 6 Bereg vármegye dolgozói, mind az ukránok, mind a magyarok, örömmel fogadták a tanácshatalom megalakulásának hírét.A megye dolgozói aktívan и2 Vörös Zászló 1957. okt. 13. 122. sz. 113 Bereg vármegye hivatalos lapja, 1919. márc. 27. Beregszász, 14. sz. 114 Az Újság, 1919. márc. 28. 74. sz. 115 Pesti Hírlap, 1919. márc. 28. 74. sz. 116 Munkácsi Népszava, 1919. ápr. 6. Munkács. 6. sz.
