Századok – 1964
Közlemények - Troján; M.: Bereg vármegye dolgozóinak harca a tanácshatalomért az 1918–1919-es években 107
BE lî EG VÁRMEGYE DOLGOZÓINAK HARCA 137 kapcsolódtak abba a munkába, amely a városok és falvak szocialista átszervezését és a társadalmi rend demokratizálását tűzte ki céljául. Nagy szerepet játszottak a tanácshatalom Bereg megyei létrejöttében a dolgozók tanácsai, melyek több városban és faluban megvoltak már a proletárforradalom előtt is. A proletárdiktatúra létrejötte után Bereg vármegye minden városában és községében a hatalom új szervei létesülnek — a munkások, parasztok és katonák tanácsai. A munkások, katonák és parasztok munkácsi tanácsát (mely már a tanácshatalomnak a városban való létrejötte előtt is létezett), 1919. március 23-án kiegészítették, átszervezték, valósággal újjáalakították a város összes vállalatai és az Oroszországból hazatért volt hadifoglyok képviselőinek beválasztásával. A tanácsba kerültek : Galgóczi János, Tangel József, Salamon Kálmán, Horovitz Árpád, Panykó Mária, Katz Sándor, Kővárv Andor és mások. Egyidejűleg megalakult a tanács végrehajtó szerve —- a háromtagú direktórium: tagjai: Galgóczi J. (elnök), Tangel J., Horovitz A. lettek. A Forradalmi Kormányzótanács 1919. március 31-én kelt 26. számú rendelete értelmében a munkás-, paraszt- és katonatanácsok meg-, illetve újjáalakítására választásokat kellett tartani. Bereg vármegye direktóriuma megfelelő előkészületi munkát végzett a választások szervezett lebonyolítására a megye egész területén. A munkások, katonák és parasztok munkácsi tanácsa felhívással fordult Bereg vármegye dolgozó ukrán népéhez: „Ruszin testvérek ! Proletárok f Ez ideig a kormányban nem voltak valódi szocialista miniszterek, minek következtében kitűnt, hogy az ő intézkedéseikből semmi haszon sem lesz és ezért el lett határozva, hogy a hatalmat a szocialista népbiztosság veszi kezébe. Az igát, amely eddig vállunkra nehezedett, le akarjuk vetni magunkról. Követeljük, hogy mindenki vesse magát alá a szocialista törvényeknek, mert aki ellenük véteni fog, az a katonai törvények minden szigorával meg lesz büntetve. Ruszin testvérek ! Értsétek meg ezt és kérünk benneteket : szervezzetek azonnal falvaitokban munkás- és katonatanácsokat, hogy ezáltal boldog és nyugodt életet biztosítsatok."11 7 1919. április 6-án és 7-én a Bereg vármegyei direktórium részvétele mellett a megye területén munkás-, katona- és paraszttanácsi választásokat tartottak. Bereg megye dolgozói, ukránok és magyarok, a történelem folyamán első ízben vettek részt szabadon a választásokon. 1919. április 6-án a mezőkaszonyi járás magyar falvaiban voltak választások : Hetyenben, Mátyuson, Tiszakerecsenyben (ez utóbbi község a Magyar Népköztársasághoz tartozik). A községi munkástanácsi végrehajtó bizottságba a következő tagokat választották: Hetyenben — Tóth József, Sütő Gábor és Sütő Dániel; Mátyuson: Gerő Gyula, Peló Lajos és Tóth Bernát; Tiszakerecsenyben: ifj. Enyedy József, Fintor Pál és Jászai József.11 8 1919. április 7-én a tiszaháti járás Nagygút községének dolgozói nyilvános választás útján egyhangúlag megválasztották a községi tanács tagjait: Délcegh Sándor tanítót, Pocsai József, Barkaszi Bertalan, Nagy József szegényparasztokat és Béres Gyula rokkantat. A választások eredményét a választók, a Bereg megyei direktórium kiküldöttje és a tanácselnök által aláírt jegyzőkönyvben rögzítették.11 9 117 Október útján. Dokumentgyűjtemény. I. köt. 137 — 138. 1. "в KTÁL 709 f., 1. 1. 5 ügy, 1. 1. 119 Uo. 2. 1.
